Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Miért nem értékelik eléggé az amerikaiak a kapitalizmust?
Capitalism: The Movie
By Clive Crook
The Atlantic Monthly, March 2006


Furcsa módon a kapitalizmus a világnak azon részén sem igazán kedvelt, ahol a legjobban teljesít. Pedig ha világpolgárként választhatnánk, minden bizonnyal Amerikában indítanánk vállalkozást. Itt találhatók a földkerekség legversenyképesebb cégei, legfelkészültebb vállalati vezet?i, a leger?tlenebb szakszervezetek, és széls?ségesen magas a prosperitási szint. Magától értet?d?en azt hihetnénk: az amerikaiak szeretik a kapitalizmust. Ám dehogy.

Az amerikaiakhoz – mi több, nyugati országok többségének lakosságához – beszél? médiacsatornák a szabad vállalkozás elleni gyanút sugározzák. Igen, a rendszer m?ködik, s talán alternatíváját sem ismerjük – szólnak a burkolt tanulságok. Ám ez valójában mindannyiunk szégyene – vonja le a kulturális közbeszéd a konzekvenciákat –, mert a kapitalizmus emberi énünk legrosszabb felét hozza a felszínre. „A mohóság talán hasznos, de nem túl el?remutató.

A populáris amerikai demokrácia úgy értelmezi, hogy a piacgazdaság képes lehet?vé tenni a materiális javak felhalmozását inkább, mint bármelyik más berendezkedés. Ám ugyanez a rendszer szellemileg és politikailag korrumpálja az embert. A média jelent?s része – beleértve Hollywoodot – úgy látja, hogy e viszonyok között a munkásság mindig elnyomott, a f?nökök mindig gátlástalanok, a fogyasztók mindig balekok, miközben a titkos pénzügyi háttérmozgások irányítják a világpolitikát. Olyan rendszerben élünk – vallják –, amely többségünk számára ugyan kedvez, mégis nélkülöz mindenfajta nemes értéket.

A probléma mindezzel a kritikával nem más, minthogy az amerikai média szinte kivétel nélkül elfogadóan, felel?sségvállalás nélkül, ártatlanként viselkedve beszéli ki szkeptikus meggy?z?dését, s meg sem próbál saját eszközeivel kiutat mutatni az általa diagnosztizált válságból. Abból, amelynek szükségszer?en önmaga is része – s e zavarba ejt? ténnyel a szféra is tökéletesen tisztában van. Más szavakkal, a mai nyugati kultúra nem kívánja irányítani a társadalmi attit?döket, csupán értékítéletet mond azokról. Ilyen módon a korábbi történelmi periódusok nyilvánosságával ellentétben nem tölti be eredeti misszióját.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány