Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Migráció és identitás: határháborúban
Border War
By John B. Judis
The New Republic Magazine, January 16, 2006


A spanyol ajkú bevándorlók számának ugrásszer? növekedése Arizonában, s az a tény, hogy többségük a továbbállás helyett hosszú távon is e szövetségi államban marad, politikai detonációt idézett el?. Bevándorlás-ellenes aktivisták 2004 novemberében sikeres kampányt hirdettek annak érdekében, hogy a közjavakhoz való hozzáférést tagadják meg mindazoktól, akik nem képesek hitelt érdeml?en bizonyítani állampolgárságukat. A civil kezdeményezés annak ellenére volt képes célt érni, hogy az állam republikánus szenátorai, demokrata kormányzója, üzleti és szakszervezeti csoportjai egyaránt ellenezték azt. 2005 tavaszán a Minuteman nev? non-profit szervezet kimondott kampányirodát nyitott Tombstone egykori legendás western-városban, amely a bevándorlás negatív következményeit igyekszik megismertetni a lakossággal. Ilyen tendenciák közepette nincs okunk csodálkozni azon, hogy az országosan ismert helyi szenátor és potenciális elnökjelölt, John McCain és Janet Napolitano liberális kormányzó egyaránt a migrációt voltak kénytelenek kampányaik középpontjába állítani a 2006-os részleges választásokra készülve.

A bevándorlás kérdése természetesen dinamikusan növekv? kerettéma az egész országban, Kaliforniától Virginián át a kicsiny Vermont államig. Arizona esete azonban – els?sorban földrajzi helyzetéb?l fakadóan, hiszen a jövevények f? beáramlási útvonalainak keresztez?désében fekszik – különlegesnek mondható. Az itteniek a saját b?rükön tapasztalják a távolabbi államok azon önáltatásának hamisságát, mely szerint „a bevándorlók az amerikaiaktól távol, elkülönülten telepednek le és foglalnak el munkahelyeket”. Arizona lakói a társadalmi és a gazdasági hatások tekintetében egyaránt mélyen aggódva tekintenek a jöv?be. Ráadásul a ”Mexikanizáció” fogalma nem csupán az illegális bevándorlókkal szembeni fenntartások hatására született, hiszen a lokális identitásra a törvényes leteleped?k is ugyanakkora hatást gyakorolhatnak.

Korábban Kalifornia és Texas voltak a hosszú távra tervez? határátlép?k f? tranzitállamai, ezekben ugyanakkor az 1990-es évek jelent?s szigorításokat hoztak, így az addig kevésbé érintett Arizona hirtelen a bevándorlók legkedveltebb célpontjává vált. Annak ellenére, hogy az infrastruktúra ritka, a sivatag végtelen és száraz, és sokkalta nehezebb Amerikába érni, mint a texasi vagy a kaliforniai, teljes kör?en kiépített határátkel?helyeken. Mi az, amiért a mexikóiak, a spanyol ajkúak mégis vállalják a keserves és drága utazást? Mert valóban hosszú távra érkeznek. Amíg egy mez?gazdasági munkás a mexikói oldalon napi 3,6 dollárt keres, ugyanezért a munkáért az államokban 66 dollárt kap (ráadásul az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) 1994-es életbe lépése az amerikai termel?k exporttevékenységét tovább könnyítette, így a bérszínvonal tovább emelkedhetett). Nem csoda tehát, hogy Arizona latin ajkú lakosságának részaránya az 1990-es 19%-ról 2000-re 25%-ra n?tt. Ahogy az állam korábbi f?ügyésze, Grant Woods fogalmaz: „amikor az 1960-as években Phoenixben egyetemre jártam, a város ugyanolyan messze volt a határtól, mint ma. Mégis, jelenleg mintha egy határvárosban élnénk”. A migráció az arizonai politika legfontosabb témájává vált, és a többség ma már félelmét fejezi ki a kulturális következmények kapcsán. Radikálisan új bevándorlási típusról van szó az Egyesült Államokban, mert a spanyol ajkúak többsége (a korábbi ír, magyar, lengyel vagy német emigránsokkal ellentétben) már nem asszimilálódnak a zászlónak tisztelg? és angolszász mindennapokat él? társadalomba.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány