Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Skizofrénia az Amerika-ellenesség szívében
Puritans or Pornographers? The Schizophrenia At the Heart of Anti-Americanism
Economist, February 25th 2006


Bush elnök els? ciklusának akár azt a mottót is választhatták volna: „soha ne magyarázd meg és soha ne kérj elnézést”. Azóta már Washingtonban is sok mindenre másképpen tekintenek. Condoleezza Rice külügyminiszter, Donald Rumsfeld Pentagon-f?nök és maga az elnök is a stratégiai kommunikáció, a mindennapi diplomácia fontosságát hangsúlyozza a világ legnagyobb részén uralkodó negatív Amerika-kép helyreállítása érdekében. A ma kérdése az, vajon a ”puha kampány” elégséges lehet-e bármilyen eredmény eléréséhez ezen a téren?

Rengeteg okunk van a szkepticizmusra. A globális propaganda egyrészt rögtön globális gyanút kelt. Másrészt – ahogyan az egyik legismertebb amerikai szociológus, Peter Berger rámutat – a külföldiek számára az Egyesült Államok továbbra is paradoxont jelent: a puritanizmus és a pornográfia nehezen megfejthet? elegyét. Ebben a helyzetben az Amerika-ellenesség elleni küzdelem rendkívül nehéznek ígérkezik.

Természetesen a puritanizmus és a pornográfia csupán egyfajta karikatúrát jelentenek: míg el?bbi a mély vallásosságot, utóbbi a populáris kultúra méreteit hivatott kifejezni. Amerika a popkultúra példátlanul sikeres producere, s ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy többet gyárt bel?le mindenki másnál – de abban is, hogy saját termékei feltartóztathatatlanok a többi entitás számára. Amerika azonban az egyetlen olyan fejlett államot is jelenti, ahol a társadalom tagjainak többsége még tartozik valamilyen egyházhoz, s ahol a lakosságnak több mint 90%-a hisz Istenben.

Bár els?re e két faktor akár ellentétesnek is t?nhet, valójában mindkett? a szabad piacban gyökeredzik. Amerika templomai nem kevésbé, mint filmstúdiói úgy képesek a növekedésre, a folyamatos terjeszkedésre, hogy az állam sohasem akadályozza ?ket e törekvésükben. Az Amerika-ellenességben betöltött indikátor szerepük mégis jelent?sen eltér.

Az európai szekuláris értelmiség számára az Egyesült Államoknak éppen a vallásossága t?nik a legkevésbé attraktív jellemvonásának (a franciák, a hollandok, a britek és a németek többsége is úgy véli, hogy Amerika túlontúl vallásos ország). A kulturális konzervatívok ugyanakkor a popularizmust tartják a legkevésbé tolerálható amerikai terméknek. Például a muszlim világ lakosságának jó része szereti és élvezi is az amerikai zenét, filmeket (például a pakisztániaknak mindössze 4%-a utasítja el azokat). Ám az amerikai életmódot ezzel együtt már nem kívánják magukévá tenni.

Ami a ”puritanizmust” és a ”pornográfiát” társadalmilag problémás exportcikké teszi, az az arrogancia, mellyel az Egyesült Államok mindkett?t propagálja világszerte. A popkultúra esetében ez a tény széles körben dokumentálható – ám a vallás terén sem más a helyzet. E pillanatban is 140,000 amerikai misszionárius dolgozik világszerte. A mai leggyorsabban növekv? egyház az 1901-es Kansas-i alapítású ún. pünkösdizmus, jelenleg már több mint 500 millió követ?vel. Az amerikai jelleg? óriás egyházi központok Európában is folyamatosan terjednek.

A skizofréniára utaló kétoldalúság azonban nem csupán az Egyesült Államok legfontosabb ”termékeiben”, de a fogadó közösségekben is benne rejlik. Azokkal a problémákkal és kihívásokkal (vallási rivalizálás, szexuális forradalom, kulturális erodálódás) az európai országok s egyre több fejl?d? világbeli állam is szembenézni kényszerül. Az amerikaihoz hasonló – vagy attól eltér? - saját válaszokat azonban nem tudtak még kialakítani. Az Egyesült Államok gyakorlatilag e téren is megel?zte a világot.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány