Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A Google és a Kína-szindróma
Google and the China Syndrome
By Steven Levy
Newsweek International, February 13, 2006


Tom Lantos, a kaliforniai demokrata – aki el?szeretettel titulálja magát a kongresszus egyetlen megválasztott holokauszt túlél?jének – a Kongresszusi Emberi Jogi Bizottság ülésén az alábbi üzenettel fordult az informatikai világ három óriásához, a Googlehoz, a Microsofthoz és a Yahoo-hoz: „Ezek a rendkívül sikeres high-tech vállalatok igazán szégyellhetnék magukat!” Ezzel arra utalt, hogy a mamutcégek együttm?ködtek Kínával a véleménynyilvánítási és szólásszabadság intézményének háttérbe szorításában. A Google nemrégiben állította szolgálatba kínai keres?szerverét, melynek beépített sz?r?je kizárja a politikailag „vállalhatatlan” írások, vélemények, honlapok megjelenítését. A Microsoft pedig egy demokratikus átalakulást sürget? kínai disszidens blogját tiltotta be nemrég, míg a Yahoo információkat szolgáltatott a kínai kormánynak egy anonimitásba burkolózó, az egyetemes emberi jogok áthágásáról cikkez? újságíróval kapcsolatban, akit aztán a hatóságok elfogtak, és tíz év szabadságvesztésre ítéltek.

Ami azt illeti, a cégek alkalmazottaival folytatott ?szinte beszélgetések alkalmával ki is derült, hogy igenis szégyellik magukat, azonban mint mondják, nem volt választási lehet?ségük. 130 millió felhasználójával az Egyesült Államok után Kína jelenti a második – de hamarosan már az els? – legnagyobb piacot a világon az internetben érdekelt cégek számára. Az olyan gombamód növeked? cégek számára pedig, mint e három, elképzelhetetlen, hogy ignorálnának egy akkora piacot, mint Kína. Ha nem alkalmazkodnak a kínai cenzúrához, nem tudnak betörni az óriási piacra. Az erkölcsileg jót alapelvként tisztel? Google úgy védekezik, hogy sokkal több rosszat követne el azzal, ha nem lenne bent az ázsiai óriás piacán, hiszen így nagyjából az egész világot a kínaiak otthonába tudja vinni, amivel több jót tesz, mintha erkölcseihez konokul ragaszkodva visszautasítaná a kínai kormány ajánlatát. A Microsoft is hasonló filozófiai realizmus talaján áll: „El lehetne zárkózni az országtól, de azzal szintén hátat fordítanánk a problémának” – mondja Brad Smith, a Microsoft f?tanácsadója.

Érvelésüket rengetegen támadják. Az Amnesty International egyik képvisel?je például semmi bizonyítékot nem talált arra, hogy a Google több információval látná el a kínaiakat, mint az otthoni cégek. Mások a „demokratikus sz?r?” bevezetésének biztonsági kockázatát hangoztatják, mondván, hogy fennakad rajta minden Pekinget bíráló hang, az anti-amerikanizmust azonban beengedi. „Azt állítják, hogy mindent a nyitás miatt tesznek, miközben olyan erkölcsi kötelezettségeket vállalnak, hogy nem támogatnak semmilyen diktatórikus berendezkedést. Az egész csak a profitról szól” – véli Chris Smith republikánus képvisel?, aki egyik nagy támogatója a hasonló magatartást tiltó új törvénytervezet elfogadtatásának.

De hogyan lehet a fenti kötelezettségnek megfelelni? Egyre többen egyetértenek abban, hogy a cégeknek tudniuk kell korlátozni tevékenységüket, mikor arról van szó, hogy szemet hunynak a kínai emberi jogi visszaélések felett. Ezt egy, a magánszerz?désekbe már beiktatott, vesztegetés tilalmát kimondó klauzula törvénybe iktatásával lehetne elérni, így a cégek nem tudnák azt állítani, hogy a kezeik meg voltak kötve. Ez mégsem oldja meg ténylegesen a problémát: a világ legnépesebb országa lakat alá szeretné helyezni az internetet.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány