Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Közvetett adókulcsok és az eurózóna inflációs célkit?zése
Indirect Tax Rates and Euro Area Inflation Target
By Ali Al-Eyd, Ray Barrel and Sylvia Gottschalk
National Institute Economic Review, January 2006


Az eurózóna gazdasága az er?södés jeleit mutatja, de a továbbra is alacsony szint? hazai fogyasztás és a csekély mérték? kereskedelmi többlet azt jelzi, hogy csupán szolid változásra számíthatunk a közeljöv?ben. Az októberi növekedési el?rejelzésünk mellett továbbra is kitartunk, rövid távon nem számolunk jelent?sebb élénküléssel: számításaink szerint 2006-ban a térség GDP-je valamivel kisebb ütemben fog növekedni, mint 2 százalék, ami 2007-ben sem fogja túlzottan meghaladni ezt az ütemet. A külkereskedelmet az er?s euró továbbra is fékezni fogja, amely Olaszországot és Franciaországot érinti majd a legérzékenyebben.

A befektetések mértékének növekedési üteme továbbra is alacsony maradt, annak ellenére, hogy a vállalati szférában rekordszinteket ostromol az üzleti és a fogyasztói bizalmi index, kedvez?ek a pénzügyi lehet?ségek és a cégek kit?n? mérleggel zárták az évet. Ezen cégek alacsony szint? kiadásai visszanyomták a reálbérek növekedési ütemét, melynek következtében a jövedelmek a magánszektorból a vállalati szektorba csoportosultak. Ez valamelyest segített visszaszorítani a magas olajárak által táplált inflációs nyomást, ezzel együtt a magánszektor fogyasztásának, így a hazai kereslet növekedésének is gátat szab (2006-ban a térség hazai fogyasztásának 1,75 százalékos, 2007-ben 2 százalékos, majd az azt követ? években 2,25 százalékos növekedési ütemével számolunk).

Az EU-25-ök növekedési üteme 2006-ban és 2007-ben átlagosan 2,25 százalékra várható. Az eurózónán kívüli gyorsabb növekedési ütem els?sorban a hazai kereslet kedvez?bb mutatóinak, a magasabb fogyasztási és befektetési hajlandóságnak köszönhet?, aminek hátterében az alacsony svéd és dán kamatlábak, valamint a 2004-es dániai adócsökkentés kedvez? hatásai állnak.

Az újonnan csatlakozott tagállamokban a GDP növekedési ütemét 2006 és 2007 folyamán átlagosan 4 százalékra tesszük. Ennek hátterében beruházások és a fogyasztás gyors növekedési üteme áll. E b?vüléssel párhuzamban azonban a folyó fizetési mérleg deficitjének növekedése várható, els?sorban azért, mert exportjuknak a legnagyobb partner, az eurózóna keresletének lanyha növekedésével találja szembe magát. Mind Magyarország, mind Lengyelország külkereskedelmi mérlege komoly egyensúlytalansággal küzd, melynek hiánya az év folyamán meghaladja a 4 százalékot, és megközelíti a GDP 8 százalékát. Csehországban és Magyarországon a fogyasztás gyors ütem? b?vülése ellenére nem kell jelent?sebb inflációval számolnunk, míg a többi újonnan csatlakozott tagállamban a magas olaj- és energiaárak következtében komoly inflációs nyomás nehezíti a kormányok dolgát. Ez els?sorban Észtországot és Litvániát érinti érzékenyen.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány