Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Viselkedjenek-e az állami egyetemek magánf?iskolák módjára?
Should Public Universities Behave Like Private Colleges?
By William C. Symonds
Business Week, November 1, 2004


Amióta Thomas Jefferson 1825-ben megalapította a University of Virginát, az intézmény folyamatosan az ország vezet? nyilvános egyetemei között tudott maradni. Az elmúlt években azonban az állam fokozatosan kivonulni látszik a UVA finanszírozásából: 28%-ról 8%-ra csökkentette hozzájárulását az éves költségvetéshez. A tendencia okán az egyetem – két másik hasonló, virginiai intézménnyel együtt – igyekszik minden maradék köteléket (és kötelezettséget) is elvágni, amely az államhoz f?zi.

A három intézmény azt kéri Virginia államtól, hogy nyilvánítsa ?ket „bérbe adott” egyetemekké. Ezáltal szélesebb kör? önállósághoz jutnának az oktatásban és a m?ködtetésben, s elkezdhetnék az intézményi felzárkózást az olyan elitegyetemekhez, mint a Harvard vagy a Princeton, vagy más fels?oktatási magánintézmények.

Amerika nyilvános egyetemei az ország 14 millió f?iskolai hallgatójának (undergraduate students) 80%-át képzik. Azonban az állami irányítású nyílt egyetemek, mint a UVA, a Pennsylvania State vagy a University of Colorado napjainkban arra törekednek, hogy leépítsék azokat a különbségeket, amelyek ?ket hagyományosan megkülönböztetik a fels?oktatási magánintézményekt?l.

Napjainkban egyetlen vezet? nyílt egyetem sem teljes egészében privatizált. Napjainkra azonban a csökken? állami támogatás már nem áll arányban az irányításban, intézményi döntésekben, oktatásban betöltött igen nagy mérték? állami szereppel. A jelenleg zajló folyamatok szerint ugyan minden bizonnyal köztulajdonban maradnak, ám finanszírozásukat már magánt?kéb?l oldhatják meg. A trend igen er?s, az intézmények pedig egyre inkább igénylik az eddiginél nagyobb szabadságot, legyen szó irányításról vagy oktatásról.

Természetesen a nagyobb magánrész magasabb tandíjakat is jelent. A Miami University of Ohión a diákok 19 642 dollár tandíjat fizetnek tanulmányaik alatt, kivéve az ohiói származásúakat: ?k 10 000 dollár ösztöndíjat kapnak, s „csak” a fennmaradó összeget kell téríteniük. Már ma is érzékelhet?, hogy az érintett egyetemeken egyre kevesebb szerény anyagi hátter? diák tudja megkezdeni tanulmányait, ami hozzájárul a mindenki által hozzáférhet? fels?oktatás (egyébként hagyományosan amerikai) eszményének elkopásához. S?t, egyes nyílt egyetemeken többe kerül a képzés, mint a legtöbb elit magániskolában, holott egy átlagos amerikai család éves jövedelme alighogy eléri a 100 000 dollárt. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az alacsony presztízs? állami egyetemek privatizációja, a magánt?két?l való függés kialakulásával a jöv?ben még a jelenleginél is nagyobb anyagi áldozatokra kényszerítheti a tovább tanulni vágyókat. Végül a szegényebb családok fiataljai a legkevésbé nívós intézményekben kaphatnak csak lehet?séget – jósolják egyetemi vezet?k.

A megoldásra – ahogyan az a magánf?iskolákon már m?köd? rendszer – több út kínálkozik. Az ohiói Miami Egyetem egyre növekv? támogatást ad a helyi diákoknak, az Észak-dakotai Egyetem pedig lehet?séget biztosít arra, hogy a hallgatók akkor fizessenek, amikor számukra a legalkamasabb.

Az állami nyitott egyetemek rendkívül fontos szerepet játszanak az amerikai gazdaságban és társadalomban: államonként megteremtik és „újratermelik” a középosztályt. Hosszú távú és megfontolt tervezés nélkül azonban ezek az intézmények elveszíthetik versenyképességüket.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány