Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Nincs világra szóló terrorista összeesküvés
There is No Worldwide Terrorist Conspiracy
By John Major
The Spectacor, 14 January 2006


Ha a világ sikerre akarja vinni a terrorizmus elleni harcot, akkor a politikusoknak és az államférfiaknak fel kell hagyniuk az el?ítéletekkel, és új szemlélettel kell a kérdéshez fordulniuk. Ez nem könny? számukra, hiszen néha a terroristák fejével kell majd gondolkodniuk. Én magam is emlékszem, mily er?feszítéseimbe telt miniszterelnökségem idején a Provisional IRA egyik tagjának helyébe képzelem magam. Most másoknak is ezt kell tenniük – csak valamivel szélesebb kontextusban.

Napjainkra a világháborútól való félelmet felváltotta a világterrorizmustól való félelem érzése. Igaz, hogy a terrorista csoportok mai tevékenysége kegyetlenebb és véresebb, mint bármikor a történelem folyamán, céljukat eddig mégsem sikerült elérniük. De mi is a céljuk? Számos csoportnak az, hogy radikalizálják az iszlámhív?ket, hogy a muszlimokat a nem-muszlimok ellen fordítsák, hogy feler?sítsék a társadalom tagjaiban megbúvó el?ítéleteket, hogy gy?löletet keltsenek. Az al-Kaida célja pedig, hogy egyesítse az iszlám hitet vallók közösségeit a világban, és biztosítsa a sariah letisztított, szorosan értelmezett változatának uralmát. Ehhez pedig azt a taktikát alkalmazzák, hogy félremagyarázzák a Koránt, és szent háborúra hívnak.

A terrorista csoportoknak éppen a demokrácia megsemmisítése a f? célja. A két rendszer szöges ellentéte egymásnak, és mivel harcban állnak egymással, fel kell tennünk a kérdést: Képesek vagyunk-e arra, hogy sikeresen vegyük fel a harcot ellenük? A válasz igen. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy a terrorizmust, mint olyat, soha nem fogjuk tudni felszámolni, mivel mindig lesznek olyan keményvonalas fanatikusok, akik a régiek helyébe lépnek. Id?vel azonban fenyegetésük fokát jelent?s mértékben visszaszoríthatjuk.

Tehát ha a demokrácia gy?zhet, hogyan teheti azt meg? A kérdésre a válasz rendkívül összetett. El?ször is meg kell szabadulnunk a világraszóló terrorista összeesküvés fogalmától. Természetesen vannak együttm?köd? csoportok, de globális összeesküvésr?l semmiképpen nem beszélhetünk. A terrorista szervezetek kis, szorosan egységet mutató csoportok, akik rendelkeznek önálló célokkal és ambíciókkal – még ha rendkívül betegesek is azok. Céljaik talán átfedik egymást, nincs azonban egy olyan szervezet, amely globálisan összefogná ?ket.

Politikánk kulcsfontosságú eleme az a felismerés kell, hogy legyen, hogy egyrészt szembe kell szállnunk a létez? szervezetek tevékenységeivel, másrészt meg kell akadályoznunk újak megjelenését, új terroristák toborzását. Ennek elérése érdekében minden fenyegetett országnak össze kell kapcsolódnia egy szövetségben, hogy megvédjék a demokrácia értékeit. Együttesen kell fellépni, hogy elvágjuk finanszírozásuk, fegyverszállítmányaik útjait, hogy magakadályozzuk szabad mozgásukat országaink határai között, hogy megszervezzük nemzetközi kiadatásuk rendszerét, hogy gátját szabjuk tömeges rekrutációjuknak. El kell fogadnunk, hogy csupán katonai eszközökkel nem gy?zhetünk, nélküle azonban semmiképpen sem. A nemzetközi összefogás így nélkülözhetetlen a gy?zelem érdekében. Ennél tovább kell mennünk. Mindenekel?tt meg kell tagadnunk céljaikat. Ahhoz, hogy a terrorizmus ideológiai fenyegetésén felül kerekedhessünk, meg kell értenünk az ?ket vezérl? gondolatmeneteket, és meg kell próbálnunk ennek alapján meggy?znünk szimpatizánsaikat. Meg kell értenünk, mi visz rá egy civilt arra, hogy magáévá tegye a terrorcsoportok célkit?zéseit. Meg kell találnunk a módját annak, hogyan tudnánk a társadalomban elszigetelni a terroristákat.

A radikális csoportok azzal szereznek széles támogatottságot, hogy azt hangsúlyozzák, az iszlámot veszély fenyegeti, az iszlámot megtámadták – ezt az al-Kaida minden egyes megnyilvánulása alkalmával hallhatjuk. Hiába nincs ez így, a propaganda mégis sikeresnek bizonyul. Ennek megcáfolása érdekében a demokrata vezet?knek felül kell emelkedniük ezen a populizmuson, az eszéhez és szívéhez kell eljutni mindazoknak, akik fülébe a radikálisok hamis vádjaikat zúdítják. A szavak mégsem elégségesek. Olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk, melyek kiemelik a demokrácia moralitását. Hitet kell tennünk a szegénység, a járványok és az igazságtalanság felszámolása mellett. Változtatni kellene azon az évek óta tartó érdektelenségen, hogy Amerika és az európai országok hétszer annyit költenek az olcsó élelmiszer biztosítására saját határaik között, mint az éhez? harmadik világban. A fejlett államoknak be kell bizonyítaniuk, hogy tör?dnek a globalizáció veszteseinek sorsával. E téren tisztában kell lennünk azzal, hogy a szabad piacgazdaság, és a modern liberalizmus csak tovább bomlasztják a törzsi társadalmak amúgy sem stabil társadalmi és gazdasági viszonyait.

Emellett azt is látnunk kell, hogy a helyi, regionális konfliktusok is a radikalizmus melegágyát jelentik. Ilyen például az arab-izraeli válság. Ez esetben a zsidók hagyományos nyugati támogatásának nem kell palesztinellenes éllel történnie. A mihamarabbi megegyezés mindenki érdekeit szolgálja, különben a keletkez? hatalmi vákuumot a terror tölti ki. A jelenlegi patthelyzet így a terroristák malmára hajtja a vizet. A valaha is bekövetkez? békés megoldást a szembenálló felek között évtizedek óta feszül? antagonisztikus ellentét miatt rendkívül nehéz lesz elérni. Egyetlen megoldásnak a Palesztinában zajló politikai reformfolyamat sikerre vitele t?nik.

Mit tehetnek még a kormányok? Egy államok közötti átfogó megállapodás kieszközölését. Az muszlim államok kivonva a radikális csoportokat, kiállhatnának az iszlám igaz természete mellett. Ennek nyomatékosítása érdekében a kormányok személyesebb kapcsolatokat ápolhatnának polgáraikkal, növelhetnék a közvetlen dialógus súlyát. A széls?ségeket hangoztató iskolákra központi tananyagot kellene er?ltetni. A cél mindenek felett: a radikalizmus margón kívülre szorítása.

Mindennek – és még számos másnak – része kell lennie egy globális terrorellenes kampánynak. Ha fel akarjuk számolni a terrorizmust és nem csak ideiglenesen háttérbe akarjuk szorítani, a katonai akcióknál jóval többet kell zászlónkra t?znünk, a politikának és a diplomáciának az emberekre kell hatnia. Kevesebb ugyanis nem hozza meg az áhított sikert.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány