Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Kötélen táncoló ingatlanpiac
Property Market on Ice
By Jack Ewing
Business Week, January 9/16, 2006


Korábban úgy t?nt, hogy az ingatlanpiaci befektetési alapok jelentik a kockázatkerül? német kisbefektet?k számára a legjobb megoldást a részvényt?zsde ingadozó trendjeinek elkerüléséhez. Ezen alapok ugyanis biztosan prognosztizálható 4 és 6 százalék közötti éves hozamot ígértek. A befektet?k épp úgy, mint a t?zsdén, bármikor kivehetik pénzüket, azzal a különbséggel, hogy papírjaik nem képezik kereskedés tárgyát. Így nem csoda, hogy a gazdaság lelassulásával párhuzamosan a németek milliárdokat helyeztek el ezen alapokba, az ország harmadik legkedveltebb befektetési formájává el?léptetve ?ket.

Az ingatlanpiaci befektetési alapok mára azonban már nem olyan vonzóak, mint korábban. December 13-án a frankfurti székhely? Deutsche Bank meghökkentette az ország pénzügyi világát, mikor befagyasztotta 7,2 milliárd dollár érék? alapját. Erre azért volt szükség, mert a komoly veszteségt?l tartó befektet?k elözönlötték a bankot, miután az váratlanul bejelentette, hogy kénytelen leértékelni ügyfelei követeléseit. A befagyasztásra – mely a 105 milliárd dolláros forgalmat bonyolító szektor egészébe vetett bizalmat megingathatja – azért került sor, mert négy éve a piac mélyrepülésének lehetünk szemtanúi, folyamatosan növekv? ingatlan-kihasználatlansági rátákkal, és zuhanó bérleti díjakkal. Jelenleg a német bankvilág a februárban esedékes független kiértékelésre vár.

Nem is csoda, hiszen a leértékelés dominóelvszer?en az egész szektorban visszavetheti a befektet?i bizalmat, és a többi alap is a követelések likviddé tételére kényszerülhet. Igaz, a törvény bet?je szerint a kockázatot csak a befektet?k állják, azonban az ügyfelek elvesztése a bankokat sem hagyja érintetlenül. Befektet?ik szinte csupán a német magánszemélyek köréb?l kerülnek ki, így egy újabb alap befagyasztása esetén már komoly likviditási válsággal kell számolnunk. Míg az alapok likviditást garantálnak ügyfeleiknek, addig kintlév?ségeik éppen olyan illikvid eszközökben vannak, mint irodaházak vagy bevásárlóközpontok. Így egy kivételi roham esetén nem lennének képesek a követelések kell? mennyiségét kifizetni. A válság azokat az intézményeket veszélyezteti leginkább, amelyek t?kéjüket els?sorban a német ingatlanpiacra koncentrálták (Deutsche Bank, vagy a berlini székhely? Focus Teleport, ahol a német piac részesedése eléri a 65 százalékot). A bérletb?l származó bevételek már így is 3 százalék alá szorították az alapok által felkínált éves hozamokat. A Deutsche Bank a zárolás el?tti évben már 1 milliárd, a Commerzbank hausInvest csoportja 2005 novemberében pedig 1,6 milliárd dollár érték? követelést volt kénytelen likvidé tenni.

A javuló tendenciájú ingatlanpiaci folyamatokat látva azonban nem valószín? a nagymérték? februári leértékelés, csupán egy „fair kiigazítás” – mint ahogyan azt ahogyan azt bank ígéri. Azonban mint ahogyan azt Reinhard H. Schmidt, a Frankfurti Egyetem nemzetközi pénzügyek területén tevékenyked? professzora véli, „ez még mindig nem illeszkedik a hagyományosan megszokott német banki kultúrába”. A biztosnak vélt ingatlankezel? alapok már nem is olyan biztosak többé, hiszen az elmúlt hónapok eseményeit szemlélve a németeknek ismét be kell látniuk, hogy a kockázatvállalás természetes velejárója a pénzügyi befektetéseknek.







© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány