Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A pénz már nem ugyanaz, mint régen
Money Ain’t What It Used to Be
By Michael Mandel
Business Week, January 9/16, 2006


A digitális fizet?eszközt sokáig a fejl?dés téves útjának tartották. A 90-es évek közepén, az internet globális elterjedésének id?szakában azonban logikusnak t?nt az ötlet, hogy a problémás és költséges papírpénzt digitálissal váltsák fel. Szakért?k azonban a magánvállalkozásként kibocsátott digitális pénznem buktatóit hangoztatták: eredete lenyomozhatatlan, kívül esik a nemzeti bankok fennhatósága alól, és a pénzmosók, valamint az adóelkerül?k ezreit vonzaná magához. De leginkább attól tartottak, hogy túlzott elterjedése aláásná a nemzeti bankok azon képességét, hogy a monetáris politika alakításával szabályozhassák a gazdasági folyamatokat.

Az új vívmány elterjedésének els? hulláma kudarcot vallott. 1998-ban a leginnovatívabb és legszélesebb körben elterjedt pénzforma, a DigiCash mondott cs?döt, majd 2001-ben legnagyobb riválisa, a CyberCash is összeomlott. Ugyanebben az évben két további vállalkozás, a Beenz és a Flooz is cs?dbe jutott. Így az elmúlt évtizedben a hitelkártya, mint elektronikus fizet?eszköz helyettesítette a digitális pénzt, f?leg azóta, hogy a személyes adatok védelme ily magas fokra emelkedett. „Épp ezt nem tudták biztosítani a pénzforgalmat forradalmasítani digitális pénznemek” – emeli ki Anita Ramasastry, a University of Washington Law School professzora, a digitális pénzeszközöket szabályzó jogterület szakért?je.

Az e-gold azonban más, mint el?dei – sikere pedig nagyban ennek köszönhet?. Az anonimitás mellett – melyet már el?dei is felkínáltak – a pénznem aranyalaphoz való kötése a fogyasztók szemében kell?en szilárd alapot biztosított számára. Használói úgy vélik, hogy az új pénznem így ki tudja védeni a jegybankok által kibocsátott pénz esetében fennálló infláció és a valutaárfolyamok ingadozása által keltett bizonytalanságot.

Még ha a digitális valuták hosszú élet?nek is mutatkoznak, biztos, hogy nem szorítják ki a hitelkártyákat a forgalomból. Hiszen senki nem fog e-goldért újságot vásárolni. A kiskereskedelmi forgalomban a jöv? sokkal inkább az olyan smart cardoké, mint az Octopus, melyet a Hong Kong-i tömegközlekedési rendszerben alkalmaznak, vagy a mobiltelefonokba épített fizet? moduloké, mint a Japánban használt Edy rendszer. E megoldások ugyanis nem olyan bizonytalanok, mint a magánvállalkozásként m?köd? e-gold rendszer, ugyanis köztiszteletben álló vállalatok állnak mögöttük fedezetként.

Az internet ily mérték? elterjedése mellett nem csoda, hogy az állami szerveket aggasztja a digitális fizet?eszközök újbóli felfutása. Aggodalmuk azonban kicsit korai. Pénzünk ugyanis még nem ért el erre a fejlettségi szintre, de nem is hinnénk, hogy milyen közel áll hozzá.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány