Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Geopolitika 2026-ban
Geopolitik im Jahre 2026
von Mark Leonard
Welt am Sonntag, 8. Januar 2006


A történelem ugyan nem egy síkon mozog, de tegyük fel: a geopolitika ugyanebben az irányban halad tovább. Vajon milyen világban fogunk élni 20 év múlva?

Kína gazdasági ereje 2026-ra nagyobb lesz, mint az Egyesült Államoké, Indiáé pedig mint minden egyes európai államé. ?ket szorosan követni fogja Oroszország, Indonézia és Brazília. A gazdasági izmosodással együtt ezek az államok egyre nagyobb igényt fognak tartani a nyersanyagra és az emberi er?forrásra. Azaz: kemény összecsapásra kell számítani az olaj, a víz és a munkaer? területén.

A gazdasági hatalom áthelyez?dése Északról és Nyugatról Délre, illetve Keletre egyben az ottani kultúra meger?södését vonja maga után. 2026-ban tehát nem egy, hanem legalább négy új világrendet fogunk találni. Ez a négypólusú világ két törésvonal mentén fog elhelyezkedni: demokráciák és autokráciák, illetve olyan államok, akik hatalmi egyensúlyra törekednek versus olyan államok, akik a geopolitikát a nemzetközi intézetek és nemzetjog körül akarják szervezni.

A legfontosabb hatalmi pólus továbbra is az Egyesült Államok marad, f?leg amennyiben sikerül Indiát is érdekszférájába vonni. A dollár esése és az er?szakos katonai fellépés ahhoz vezethet, hogy Amerika egyre inkább taszító, mintsem vonzó országgá válik. Hagyományos szövetségesei – így az Európai Unió, Japán és Észak-Korea – kevesebb kedvet fognak érezni egy amerikai vezet? szerepre, mint a hidegháború alatt.

A kiterjesztett euroszférát – melyhez hozzátartozik Bulgária, Románia, Norvégia, Svájc, Törökország, Ukrajna, a Balkán, Moldávia, Fehéroroszország és Grúzia – az Egyesült Államokkal a demokráciába vetett hit köti össze, de egyben idegenkedik is t?le a multilateralizmus miatt.

Ezen „mag” körül csoportosul majd további 70 ország a volt szovjet birodalom, a Közel-Kelet és Afrika térségéb?l, melyek gazdaságilag er?sen függenek az euroszférától.

Keletr?l mindezt Oroszország és Kína bizalmatlanul fogja nézni. A két nagyhatalom a multilateralizmust fel fogja használni arra, hogy a földet egy a zsarnokok számára biztos hellyé alakítsa át. Ez a két ország Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal együtt a Shanghai-szervezetet egy „anti-G7” csoportosulássá próbálja majd átalakítani.

Nem minden állam lesz szükségképpen része egy befolyási övezetnek, így az egyik „blokkhoz” sem tartozó államok befolyásáért várhatóan verseny fog indulni.

A negyedik pólus a vallási szféra lesz, ami sem demokráciát, sem jogállamiságot nem ismer. 2026- ra a szekuláris Európa visszaszorul, és el?retör a muszlim világ.

A jó hír: egy ilyen négypólusú világ nem fog világháborúba torkollani, mivel a négy blokkot összetartja a közös gazdasági rendszer.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány