Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Nincs luftballon, nincs válság
No Bubble, No Slump
By Simon Nixon
The Spectacor, 31 December 2005


A legfrissebb adatok tükrében bizton állítható, hogy a brit ingatlanpiac összeomlását már legalább négy éve folyamatosan el?revetít? szakért?k tévedtek. Országszerte azzal számolnak, hogy az ingatlanpiaci árak az év végére 2,4 százalékkal fognak növekedni – ami ugyan szerény emelkedés, de emelkedés. Az utóbbi hónapokban folyamatosan növekedett a vásárlók érdekl?dése az ingatlanok iránt, egyre több hitel-elbírálási kérelmet nyújtottak be, melyek közül egyre többet fogadtak el, és egyre több vásárlás is végbement. Minden el?rejelzés azt mutatja, hogy 2006 folyamán is hasonló kedvez?, bár szolid, folyamatoknak lehetünk majd szemtanúi.

A pesszimista hangoknak az állt csupán a hátterében, hogy az emberek a jöv? várható trendjeinek megítélésekor túlságosan is a múlt eseményeire hagyatkoztak. 1999-t?l 2004 derekáig a lakásárak 120 százalékos növekedést mutattak, melynek eredményeképpen a korábbi évekhez képest hosszú távon tapasztalt háromszorossal szemben ma egy átlagos ház értéke egy átlagos brit éves kereset hatszorosa. A feltevés nagyon sokáig az volt, hogy éppúgy, mint a korábbi ingatlanpiaci luftballonok esetében, az árak hirtelen vissza fognak zuhanni a történelmi átlag szintjére. Ez alkalommal azonban nem fognak, ugyanis a lakáspiac lendülete ezúttal nem a pénzügyi spekulációk az eredménye, hanem megváltozott körülményekre adott racionális piaci válasznak volt köszönhet?. Három okból kifolyólag is okkal feltételezhetjük, hogy az árak nem esnek vissza a jelenlegi szint alá. El?ször is, Nagy-Britanniában koránt sem elég nagy a lakások kínálatának növekedési üteme. Egyszer?en nem építünk elegend? házat. A Policy Exchange think-tankje által nemrégiben közzétett tanulmány szerint Nagy-Britanniában állnak Európa legöregebb, kísértetjárta házai. Negyvenöt százalékuk még 1945 el?tt épült, ami a legmagasabb mutató e téren Európában. Kevesebb házat építünk, mint az 1930-as években. A kormány adatai szerint a háztartások száma 30 százalékkal növekedett az elmúlt 30 évben, azonban 50 százalékkal kevesebb ház épült. Ez azt jelenti, hogy minden évben 30 ezer házzal kevesebb épül, mint ahány új háztartás alakul. Másodszor, fizetésünk után egyre magasabb hiteleket tudunk felvenni. Ez természetes velejárója a hosszú ideje tapasztalható alacsony kamatlábaknak és alacsony inflációs rátának. Harmadszor pedig, mivel a kamatlábak ilyen alacsonyak, az ingatlanpiaci befektet?k kihelyezéseik jóval kisebb hozamával kell hogy számoljanak. A hosszú távú államkötvények hozama csupán 2 százalékkal haladja meg az inflációt, a tíz évvel ezel?tti 4 százalékkal szemben. Így a jövedeleméhes befektet?k más, az inflációtól kisebb mértékben függ? lehet?ségekhez pártoltak át, legyen az részvény, bor vagy bérlakás.

Így jelenleg konszenzus van azzal kapcsoltban, hogy az ingatlanárak továbbra is szolid értékben, az inflációval azonos ütemben fognak növekedni. Ez jelent?sen megnehezíti a Konzervatív Pártnak, és elnökének, David Cameronnak a dolgát, hiszen a követez? választásokig nem számíthat semmiféle ingatlanpiaci cs?dre, ami egyenesen a Downing Street 10.-be repítené. Úgy néz ki, hogy a gazdaság továbbra is jól fog teljesíteni, és 2006-ban továbbra is 2,5 százalék körüli ütemben fog b?vülni. Azonban tudni kell majd kezelni a magas lakásárak miatt kialakuló társadalmi problémát, mely leginkább az önállósodni kívánó fiatal népességet sújtja. Ugyanis már most azt kell látnunk, hogy az els? lakásvásárlók átlagéletkora 34 évre emelkedett. A felvett hiteleket pedig egész hátralév? életükben törleszthetik, így nem csoda, hogy kés?bbre tolódott a családalapítás, és sokan nem tudnak eleget félretenni nyugdíjas éveikre. Senki nem akar visszatérni a magas kamatráták és magas infláció id?szakához, azonban megoldást kell találni erre az éget? társadalmi problémára. Ez a megoldás pedig a lakások kínálatának radikális növelése. Ennek egyik módja pedig újabb zöld területek feltörése és beépítése. Hiszen miért kéne egy egész generációt koldussorba jutatni csak azért, hogy néhány godalmingi t?zsdeügynöknek elég nagy kertje legyen ahhoz, hogy ne kelljen azt szagolnia, mit süt a szomszéd a hátsókertben?





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány