Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Ukrajna: bizonytalan környezet a külföldi befektetések számára
Ukraine: Shaky Ground For Foreign
By Jason Bush
Business Week, January 9/16, 2006


Viktor Juscsenko 2004. decemberi elnökké választását óriási eufória övezte Ukrajnában, mindenki a gazdaság gyors felfuttatását várta t?le. A nemzeti bank liberális nézeteket valló egykori elnöke ígéretet tett a korrupció és a gazdaságot megköt? versenyellenes rendszabályok felszámolására, az ország kapuinak a külföldi befektet?k el?tti megnyitására. Az áttörés azonban még egy évvel a választások után is várat magára.

A narancsos forradalomnak persze megvan a maga eredménye. A médiát például sikerült felszabadítani az állami cenzúra alól, de gazdasági téren is több el?relépés történt: a Krivorizsztal acélgyár sikeres októberi privatizációja 4,8 milliárd dollárt hozott a konyhára. Szintén októberben, az osztrák Raiffeisen Bank pedig felvásárolta az ország második legnagyobb pénzintézetét, az Aval Bankot (1 milliárd dollárért). „A politikai kockázat számottev?en csökkent, így a befektet?k sokkal magabiztosabbak” – mondja Tomas Fiala, a kijevi székhely? brókerház, a Dragon Capital üzleti igazgatója. Hiába kezd egyre vonzóbbá válni Ukrajna a külföldi befektet?k számára, a reformok túl lassúak, ami a gazdaság teljesítményére is rányomja a bélyegét. A GDP 2005-ben csupán 3 százalék körüli mértékben növekedett, ami komoly visszaesés a 2004-es 12 százalékhoz képest. E lassulás mögött jelent?s mértékben az acél világpiaci árának visszaesése áll, mely Ukrajna els? számú exportcikke. De hasonlóan káros volt a tavaly szeptemberben menesztett miniszterelnök, Julia Timosenko gazdaságpolitikája is, aki újra nemzeti kézbe szerette volna tudni a megel?z? érában eladott vállalatokat. A jelenlegi miniszterelnöknek, Jurij Jekanurovnak a visszanemzetesítés elutasításával sikerült valamelyest visszaállítania a befektet?i bizalmat. A márciusi választások közelsége miatt azonban e kormány az ügyviv?i feladatoknál sokkal többet nem igazán tud ellátni. A választások tétje pedig rendkívül nagy, hiszen a január 1-jén hatályba lép? alkotmánymódosítás következtében ezután a kormányt nem az elnök, hanem a parlament adja majd.

A változások pedig még több gondot hozhatnak az elnök fejére. Juscsenko pártjának ugyanis nem csupán Timosenko, de a korábbi elnök, Viktor Janukovics szimpatizánsaitól is tartania kell, a lakosság pedig, csalódva a forradalomban, az ellenzéket t?nik pártolni. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint Juscsenko pártja csupán a harmadik, 12,2 százalékos támogatottsággal. Az új kormánykoalícióban így a három párt közül kett?nek mindenképp szerepelnie kell, tehát Juscsenko pártjának vagy Timosenkóékkal kell ismét együtt kormányoznia, vagy nemkívánt szövetségre kell lépnie Janukoviccsal. Elemz?k szerint az el?bbi verzió a legvalószín?bb, és a régi, korábbi posztjába visszatér? miniszterelnök asszony visszatér intervenciós gazdaságpolitikájához. Így, hogy az elnök kezei meg vannak kötve, a forradalom támogatói pedig megosztottak a bizonytalan kimenetel? összecsapás el?tt, senki sem veheti biztosítottnak a narancsos forradalom sikerét.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány