Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Isten újra itt van!
Gott ist wieder da!
von Samuel P. Huntington
Cicero, August 2005


A vallás szerte a világon hirtelen ismét jelent?ségre tesz szert és politikai befolyást szerez. Honnan jön ez és hova vezet? Majdnem három évtizeden keresztül háttérbe szorult a vallás. A 17. században, több mint egy évszázadnyi véres vallásháborúk után az európai uralkodók a vesztfáliai békével arra törekedtek, hogy csökkentsék a vallás politikai befolyását. Az azt követ? évszázadban a felvilágosodás nagy gondolkodói az ésszer?séget dicsérték a hittel szemben, mint az emberi felismerés forrását. A 19 században csak n?tt az elvárás, hogy a tudomány fontosabb szerepet tölt be az ember életében, mint a vallás. Úgy gondolták, az emberiség egy új korba lépett, a racionalizmus, pragmatizmus és szekuláris világnézet korába. Freud egyik írása szerint a vallásos tartalmú gondolatok bebizonyíthatatlanok, és ellentmondásban állnak mindazzal, amit nagy nehézségek árán megtudtunk a világról. Röviden: illúziók csupán. A nyugati világban az Egyesült Államokon kívül egyre kevesebben gyakorolják vallásukat. Kiürültek a templomok, és a társadalomban egyre kisebb szerepet játszanak a vallási intézmények. A kormányok, szociális mozgalmak a nagy ideológiák egyikével határozták meg magukat: liberalizmus, szocializmus, kommunizmus, fasizmus, korporativizmus, demokrácia. A 20. évszázad utolsó negyedében a szekularizáció irányába haladó fejl?dés megfordult. Majdnem világszerte visszatért a vallás reneszánsza, kivéve Nyugat-Európában. Az igazán vallásos emberek ezekben az országokban pedig nem az id?sek, hanem a fiatalok, nem a szegény vidéki dolgozók, hanem a feltörekv?, képzett szakemberek. A két nagy misszionárius vallás, az iszlám és a kereszténység világszerte követ?kért verseng, a fundamentalista muszlim mozgalmakhoz és az evangélikus protestánsokhoz sokan csatlakoznak. Ennek óriási kihatása volt Latin-Amerikára, és ma Afrikát, Ázsiát és a volt szovjet blokk országait is megváltoztatja. A 21. század a vallás korszakaként kezd?dik. A nyugati szekuláris politikai modellek nyomás alá kerülnek és leváltják ?ket. Iránban a sah fáradozásai, hogy egy modern, szekuláris nyugati államot formáljon, kudarcba fulladt. Oroszországban Lenin vallásellenes szovjet állama párosult egy olyan államformával, mely az ortodox vallást központi tényez?ként fogja fel az ország spirituális és kulturális fejl?dése érdekében. Törökországban az iszlamista mozgalmak egyre jobban támadják az atatürki nyugat-orientált, szekuláris nemzetállamot. 2002-ben egy vallásos párt nyerte a választásokat és alakított kormányt. Nehru elképzelését egy szekuláris, szocialista parlamentáris demokráciáról több vallási és politikai mozgalom támadta, és az ebb?l nyertesen kikerül? BJP párt tudta átvenni a hatalmat. Izraelben Ben Gurion egy világi, szociális demokrácia elképzelése az ortodox zsidó csoportok fellépése miatt nem valósulhatott meg. Az arab világban egy „újfajta nacionalizmus” lépett színre, mely az egykori antagonisztikus er?ket összehozza: a Nasszer-kor régi nacionalizmusát és az egyre er?sebb politikai iszlám áradatait. Az arab világban az új évezred hajnalán szinte kizárólag iszlám politikai pártok tudták növelni szavazati er?iket. Politikusok a világ összes tájáról a vallásos alapokon álló nemzeti rend új formáit keresik.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány