Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Irány Dél
Going South
By Clay Risen
The New Republic Magazine, November 7, 2005


A 20. század legnagyobb részében az amerikai Dél egyet jelentett a mez?gazdaságra berendezkedett társadalommal, az alacsony bérekkel, a szerény technikai fejlettséget igényl? iparágakkal (f?ként a textiliparral). Ám az 1980-as évekt?l szembet?n? változás indult meg: a szövetségi államok kormányzatai autógyárakat, hi-tech fejleszt?központokat csábítottak a régióba. Ezzel egyidej?leg a térség ”hazai” nagyvállalatai, mint a Wal-Mart, a WorldCom, az SBC vagy a Wachovia egyre nagyobb sikereket értek el, s jórészük felkerült a Fortune magazin híres 500-as sikerlistájára. A Dél gazdasági forradalma technikai munkahelyek százezreit teremtette meg, a kertvárosok terjedtek és lakosságuk n?tt. A régió oktatása új irányt vett, és a növekv? igényeknek megfelel?en (errefelé korábban a fels?oktatás jórészt kivételesnek számított a fiatalok körében) dinamizálódott.

A ’90-es évek közepén aztán munkaer?hiány ütötte fel a fejét, amelyet egyre inkább spanyol ajkú bevándorlók (legálisak és illegálisak) kezdtek feltölteni. 1990 és 2000 között 6 déli államban a latin bevándorlók száma átlagosan több mint 200%-al n?tt – egyes államokban közel 1000%-al. A szolgáltató-, technológiai- és összeszerel? ágazatok izzó munkaer?piacának köszönhet?en az olyan államok, mint Észak-Karolina, Georgia vagy Nevada a latinok növekv? tömegeivel néztek szembe, akik egyaránt érkeztek az USA még délebbi államaiból vagy egyenesen külföldr?l. A szakért?k szerint e rendkívül nagyszámú bevándorlónak legalább a 80% papírok nélkül, illegálisan tartózkodik az ország területén. Különös ismertet?jegyük, hogy a hagyományos emigráns csoportokkal ellentétben (akik általában el?ször koncentráltan jelentek meg 1-1 területen, amerikanizálódtak majd csak ezek után szóródtak szét a kertvárosi társadalomban) a bevándorlóknak ezen újhulláma rögtön a nagyvárosok – mint Dallas vagy Atlanta – hatalmas külvárosaiban telepedik le a könnyebb munkahelyszerzési lehet?ségek miatt. Mi több, jelent?s részük éppen az amerikai metropoliszok bels? körzeteinek sokszín?sége el?l húzódik a perifériára.

Mindennek az eredménye korábban nem ismert foglalkoztatottsági és szociális bizonytalanság a régióban él? középosztály körében. Nem arról van szó, hogy az alacsonyan képzett és dokumentumokkal nem rendelkez? bevándorlók veszélyeztetnék a ”bennszülött” amerikaiak munkahelyeit, ám az alacsonyabb színvonalú, manuális munkalehet?ségek feltöltésével megsz?nik a biztos és gyors elhelyezkedési lehet?ség azok számára, akik elveszítik korábbi munkahelyüket. A legális és illegális bevándorlók alkalmazásának térnyerése így egyre er?sebben érezhet? félelmet és bizonytalanságérzetet generál a lakosságban. Ezt csak fokozzák a statisztikai adatok, amelyek a bevándorlás növekedésével párhuzamosan a városi b?nözés súlyosbodását is diagnosztizálják. S nem csupán err?l a valós összefüggésr?l van szó, de a lakosság el?ítéleteinek növekedésér?l is, ill. hogy egyre több negatívumot és mindennapi félelmet (pl. terrorizmus) kapcsolnak össze az új jövevényekkel.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány