Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Felszálló ágban Közép-Európa
Rise of a Powerhouse
By Central Europe Special Report
Business Week, December 12–19, 2005


Az ünnepelt amerikai rendez? Brian De Palma jelenleg Szófia utcáin forgatja az 1940-es évek Los Angelesében játszódó új filmjét. Miért? A rendkívül olcsó forgatási költségek csupán az egyik ok. A másik talán még ennél is jelent?sebb: „itt áll rendelkezésre a legjobb stáb, amellyel valaha dolgoztam” – árulja el a hollywoodi guru. A nem túl messzi Magyarországon, Budapest szomszédságában eközben a General Electric leányvállalata hozott létre félezer f?t alkalmazó kiszolgálóegységet, amelynek jórészt fiatal alkalmazottai nemzetközi kereskedelmi ügyeket kontrollálnak küls? országok között. A munkaer? még mindig olcsó, ám már itt sem ez a legf?bb szempont: a jóval költségtakarékosabb ázsiai helyszínekkel szemben ugyanis itt nyelvtudásban is felkészült munkaer? áll a multi rendelkezésére. Ráadásul a térség országai Európa bármely pontjából pár órás repül?út alatt elérhet?ek. Tény tehát, hogy a tehetségek egyre élez?d? globális versenyében Közép-Európa jelenti az egyik legb?ségesebb aranybányát.

Tizenöt esztend? telt el a vasfüggöny összeomlása óta, Közép-Európa azóta nyitott a világra. A régió tíz állama ezalatt túlélte a vadkapitalizmust, a fájdalmas reformok sorozatait, kormányzatok drámai váltakozását. legtöbb ország mára az Európai Unió tagja – s a többiek is hamarosan azzá válhatnak. Ezzel pedig vitathatatlanul létrejön az öreg kontinens új, olcsó ipari régiója. A koncepció valóságát jelzi, hogy a térségbe évente kb. 37 milliárd dollárnyi külföldi m?köd? t?ke érkezik, amelynek tekintetében az országcsoport Kína után a második helyet foglalja el a globális versenyben. A részvénypiacok 3,5 - 6,5%-os növekedést könyvelhetnek el Lengyelországtól Észtországig. A régió százmillió lakosa az általános szegénységb?l egyre inkább potenciális fogyasztóvá válik, az államok többsége 15% körüli, egykulcsos adórendszerre tér át. A legjelent?sebb nemzetközi vállalatok a Hewlett-Packardtól a SAP-on át a GE-ig kapva kapnak az alkalmon, hogy kihasználják a beruházásbarát környezet jelentette lehet?ségeket. Csak Lengyelország kapcsán két nagyszabású innovációs terv látott napvilágot a közelmúltban: az IBM Krakkóba tervezi telepíteni új, 200 f?t alkalmazó fejlesztési laboratóriumát, míg a Philips Wroclawban 3200 dolgozóra igényt tartó televíziógyártásba kezd hamarosan. Az összeszerel? gyártásban már el?kel? pozíciókat kivívott régió egyre növekv? számban bocsátja a piacra magasan képzett munkavállalóit, melynek köszönhet?en lassan a mérnöki és szoftverfejleszt?i ágazatok számára is a legkedvez?bb kiszervezési célterületek közé kerül. Ezt támasztja alá, hogy például a Cseh Köztársaságban 2004-ben 150%-kal növekedett a szoftverpiacba irányuló beruházás. Az IBM közlése szerint 2005-ben Magyarország, Lengyelország és Csehország a 10 legkedvez?bb kutatás-fejlesztési környezet közé került a világon. A K+F állások számának tekintetében egyedül Nagy-Britannia múlja felül a közép-európai országokat.


REGIONÁLIS JELLEMZ?K

1. POZITÍVUMOK

. A nyugat-európai gazdasági növekedés kétszerese

. A m?szaki és technológiai végzettség? munkaer? széles kínálata

. Rugalmas és pozitív munkamorál

. Alacsony vállalati bevételi adók

. Jó megközelíthet?ség Nyugat-Európából és kis távolság a szintén gyorsan fejl?d? volt szovjet területekre


2. NEGATÍVUMOK

. A jól képzett munkaer? jelent?s része folyamatosan Nyugatra távozik

. A korrupció és a bürokrácia a térség legtöbb országában túlburjánzik

. A felkészült menedzserek száma alacsony

. A baloldali pártok továbbra is nagy befolyással agitálnak az egyéni gyarapodás ellen

. Gyenge min?ség? úthálózat

. Öreged? társadalom


Mindezen beruházásokhoz a multinacionális vállalatok jó képesség? munkaer?t keresnek, s a régióban ezt meg is találják. A fiatal munkavállalók között Lengyelországban a legmagasabb a diplomások aránya. Az ország egyetemein és f?iskoláin évente 460 000-en graduálnak. S hogy nem csupán a már EU-taggá vált országok potenciáljairól van szó, jól jelzi, hogy a várakozások szerint csupán 2007–2008-ban csatlakozó Bulgáriába éppen ezekben a hetekben települ néhány amerikai szoftvercég fejleszt?központja, a hasonló cip?ben járó Románia pedig autóipari K+F központot fogad be az év elején. Ne feledjük: olyan országokról van szó, amelyek kapcsán néhány esztend?vel ezel?tt még csupán a hiperinfláció, a kormányozhatatlanság és a b?nözés juthatott az eszünkbe. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szakért?je, Francesca Pissarides szerint azonban az üzleti környezet azóta folyamatosan és látványosan dinamizálódik.

Problémák természetesen itt is akadnak, csakúgy, mint Kína vagy India esetében. Közép- Európa f?városai ugyan infrastrukturálisan kielégít? képet mutatnak, ám a vidéki városok és környezet már annál kevésbé. A szellemi potenciál kibontakozását hátráltatja a technikai és termelési elmaradottság, az igazságügyi eljárásokban továbbra is számottev? a korrupció. A maffianisztikus módszerek több helyütt még jelen vannak, amelyet ékesen bizonyít a bolgár Emil Kyulev pénzügyi csúcsvezet? októberi likvidálása Szófia f?utcáján. Ami talán még fontosabb: a bérszínvonal lassan, de biztosan kúszik felfelé. Bár ma még mindig messzemen?en olcsóbbnak számít a munkaer?, mint Nyugat- Európában (egy lengyel ipari dolgozó ugyanazért a munkáért óránként 3 dollárt vihet haza, amiért egy németországi 19 dollárt), ám a helyiek is tudják: az alacsony felkészültséget igényl? munkahelyek id?vel innen is keletebbre költöznek majd.

Ám a közép-európaiak mindezen problémákat megoldhatónak tartják, és azzal az optimizmussal tekintenek a jöv?be, amely napjaink Nyugat-Európájából olyannyira hiányzik. A helyi nagyvállalatok önálló nemzetközi terjeszkedésbe kezdtek, az egyetemi MBA-programok száma a régióban gyorsan n?. Az induló vállalkozások számára egyre szélesebb hitellehet?ségeket kínálnak a bankok. „Érezni az energiát a leveg?ben” – er?síti meg fentieket Dragostina Grancharova, a Cisco Systems hálózatépít?je. A legtöbb nyugati elemz? állítja: Európa gravitációs pontja keleti irányba tolódott el. Budapest kereskedelmi központja elegáns kávézóival, legújabb típusú autómodelljeivel, felújított századfordulós épületeivel bárhol Nyugat-Európában könnyen illeszkedne a látképbe. A tendenciát jól szemlélteti Magyarország aktuális gazdasági minisztere, az internetszolgáltató szektorban korábban csúcsvezet?ként m?köd?, mindössze 33 éves Kóka János. „Mi mindennek a közepén vagyunk” – jelenti ki magabiztosan. A Német Gazdaságkutató Intézet (GIER) friss felmérése szerint Magyarország Új-Zéland és India után – Amerika el?tt – a harmadik a világon az egy f?re jutó újvállalkozás-indítások tekintetében.

Hogyan csinálta mindezt Közép-Európa? Ahogyan már említettük, minden az egyszer? munkafolyamatokat jelent? összeszerel? központok megjelenésével kezd?dött – melyek között el?kel? helyen említhetjük a gépjárm?ipar vezet? óriásainak beruházásait (Toyota, Volkswagen, GM, Peugeot, Citroën, Renault, Fiat stb.). A folyamattal párhuzamosan megjelent a felismerés, amely a m?szaki képzés fejlesztésében látta a továbblépés lehet?ségét. „A mérnöki, matematikai és informatikai szakokat a korábbi rendszer nem becsülte meg, ám napjainkban újra felfedezik az ebben rejl? perspektívákat” – hangsúlyozza Jan Madey, a Varsói Egyetem számítástechnika-professzora. A Tenneco Automotive vezet?i például eredetileg csupán az összeszerel? üzemeket kívánták az olcsó Lengyelországba telepíteni, ám rövid id? elteltével rájöttek, hogy a fejleszt?i tevékenység számára is rendkívül ideális a környezet. „Ha ezeknek a kelet-európai szakembereknek megfelel? eszközöket és know how-t adunk a kezébe, már meg is teremtettük a hidat a komplex technológiák és az olcsó rendszerek között” – állítja Hari N. Nair, az említett vállalat els? embere. A min?ségi munkaer? terén Közép-Európa nemhogy nem drágább az ázsiai átlagnál, de számos esetben még olcsóbb is, ahogyan az egy kínai és egy bolgár IT-fejleszt? bérének összehasonlításában láthatóvá válik. Ehhez járul a kelet-európai munkavállalók rendkívül magas teljesítménye a munkamennyiség tekintetében: a lengyelek például átlagosan 1,984 órát dolgoznak évente, amely meghaladja az amerikaiak 1,777-es átlagát és messze fölülmúlja a németek 1,362-es arányszámát.

Amit ebb?l a rendkívül ambiciózus környezetb?l még hiányol a nyugati beruházó, az a menedzsmentbeli tapasztalat. A helyi vezet?k nem rendelkeznek az ún. puha felkészültséggel: a motiválás, a flexibilitásra és csoportmunkára ösztönzés tudományával. A már említett MBA-programok emelked? száma és min?sége talán e téren is javulást hozhat (csak Bukarestben 4 különböz? ilyen képzés m?ködik). Az úttör?nek egyértelm?en a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) MBA-programja számít, amely azóta már regionális vállalati csúcsvezet?vé el?lépett fiataloknak szolgált alma materéül. Ha a menedzserkínálat hiányosságai is megoldódnak, végképp feltehetjük a kérdést: meddig tartható fenn Közép-Európa mai dinamikája? A hosszú távú sikerhez egyel?re minden adott: robosztusan áramló külföldi t?ke, fejl?d? infrastruktúra, kiváló egyetemek, progresszív munkaer?-szabályozás. Ami a béreket illeti: még 2020-ban is csupán az EU-átlag harmadát-felét teszik majd ki Közép-Európában. Ahogyan a helyiek látják: az eredményesség ilyen körülmények között csupán rajtuk múlik. Lengyelország korábbi ipari minisztere, Henryka Bochniarz szerint „jöv?nket a növekv? tudásunkra és felkészültségünkre kell építenünk”.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány