Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az európai paradoxon
Why This Woman Smiling? – The European Paradox
By Fortune Investor’s Guide 2006
Fortune, January 16, 2006


A tapasztalt tengerentúli befektet?k számára Európa inkább üdülési lehet?ségeir?l, mintsem a kedvez? üzleti környezetr?l nevezetes. Párizs, London vagy Genf belvárosai leny?göz?k – ám a munkavállalók legnagyobb része keveset dolgozik. A polgári vasútközlekedés gyors és kényelmes – az adók viszont szupermagasak. Ha arról van szó, hogy hova vigyük a pénzünket, az Egyesült Államok, Ázsia vagy Latin-Amerika piacai közismerten kedvez?bb kilátásokkal kecsegtetnek Európánál.

A régi beidegz?dések azonban nem mindig állják meg a helyüket. Bár az öreg kontinens gazdasági növekedése elmarad Amerika és a feltörekv? ázsiai országok mutatóitól, azonban a kontinens részvénypiacainak éves forgalma lehagyja a Dow Jonest és a Kelet vezet? t?zsdéit. A brit FTSE 15%-os, a francia CAC 22%-os, a svájci SNI 33%-os indexpont-emelkedést könyvelhetett el 2005-ben. Európa vállalatai közül így sokan értek el számottev? profitnövekedést, s válhatnak középtávon az amerikai cégek komoly riválisaivá.

„A lehangoló gazdasági környezet és a rendkívül sikeres részvénypiacok kett?ssége egy igazi európai paradoxon. Gyakorlatilag pontosan az ellentéte az Egyesült Államoknak” – fogalmaz Philippe Brugere, a Franklin Mutual European Fund menedzsere.

Miért ilyen forrók a kontinens piacai? Több okot különböztethetünk meg. Egyrészt az itteni vállalatok az elmúlt id?szakban komoly, felülr?l irányított változásokon estek át. A cégvezetések átalakították a vállalati struktúrákat, jelent?s mennyiség? munkaer?t bocsátottak el. Az eddigieknél több figyelmet fordítottak a politikai klíma és a szakszervezeti hatások megfelel? kezelésére. Mindez megmagyarázza, miért n? egyidej?leg a termelés, miért emelkednek a részvényárfolyamok, és miért állít be egyre magasabb százalékszinteket a munkanélküliség Nyugat-Európában. Másrészt szintén a paradoxont magyarázó tényez?, hogy a tudásalapú ágazatok (mint a biotechnológia vagy a gyógyszeripar) óriási összegeket fektetnek a kutatás-fejlesztésbe, mely folyamat fenntarthatósága érdekében rengeteget vásárolnak fel a biztos megtérülést ígér? amerikai részvényekb?l. A tengerentúli és ázsiai tudásszektorok ilyen jelleg? igénye (s az ezekben rejl? lehet?ség) magasabb fokozatra sarkallta Európa vezet? vállalatait is, mint amilyen a német Siemens vagy a holland Philips.

S hogy mit tartogat a 2006-os év? Clas Olsson, az AIM European Growth igazgatója szerint a forgalom és az emelkedés mértékének további növekedésére számíthatunk az öreg kontinens értékt?zsdéin. A legígéretesebb európai vállalatok végre ki szeretnék venni a részüket a globalizáció dinamikájából.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány