Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

First Ladyk, a szó legigazabb értelmében
First Ladies, in the Truest Sense
By Fareed Zakaria
Newsweek International, November 28, 2005


A világ igazán fontos kérdései és folyamatai sokszor nem kapnak kell? figyelmet, mivel bár er?teljesek, lassú kimenetelük miatt rendkívül nehéz megragadni ?ket, ugyanis nem kínálnak látványos jeleneteket a televíziós közvetítések számára. De a múlt héten történt valami, ami figyelmünket egy ilyen trendre irányíthatja. November 8-án, Libériában az egykori Harward-diákot, a 67 éves Ellen Johnson-Sirleafet választották az ország vezet?jének. Ez már önmagában is hírérték?, hiszen Johnson-Sirleaf Afrika történetének els? n?i elnöke. Megválasztása azonban egy nagyobb képbe is beleillik: az elmúlt évtizedben jelent?s mértékben növekszik a n?k aránya a politikában. Az 1950-es egyetlen esettel szemben az 1990-es évekt?l több mint 30 országban ült n?i politikus az állam- vagy kormányf?i székben. De elég csupán az utóbbi hónapok fejleményeire gondolnunk: Angela Merkel, Németország els? n?i kancellárja, vagy Michelle Bachelet, aki a közvélemény- kutatási adatok szerint Chile elnöki székének várományosa, az els? n?, aki egy nagy latin-amerikai ország élére kerülhet. A n?k azonban nemcsak állam- és kormányf?i pozíciókat töltenek be egyre gyakrabban, a törvényhozásban is egyre nagyobb számarányban képviseltetik magukat. Akármi is lesz a december 15-i iraki parlamenti választások végeredménye, egyvalami biztos. Az új alkotmány értelmében a képvisel?k 25 százaléka n? lesz. De 25 százalékos kvótát alkalmaz az afgán alkotmány is. Ez mind egy globális trendbe illeszkedik, hiszen összesen ötven ország alkotmánya garantálja a n?k parlamenti jelenlétének határszámait. Számos országban pedig, többek között Svédországban, a politikai pártok megállapodást kötöttek arról, hogy hány n?i jelöltet indítanak. A n?k politikai reprezentációja terén Ruanda tartja a csúcsot, ahol az alsóházi képvisel?k 49 százaléka n?, míg a sereghajtók az arab világ országai (8 százalék). Az Egyesült Államok a 67.-ik helyen áll, a maga 15 százalékával.

De mit számít egy elnök vagy egy parlamenti képvisel? neme? – kérdezhetnénk. A legtöbb szavazó szerint azonban nagyon is sokat. Egy 2000-es, a Gallup által Latin- Amerikában készített közvélemény-kutatás szerint a szavazók szemében a n?k alkalmasabbak a szegénység felszámolására indított küzdelemben való helytállásra, mint a férfiak, és többségük az oktatás fejlesztése és a diplomácia területein is alkalmasabbnak tartotta ?ket férfi társaiknál. Az azonban kétségtelen, hogy ott, ahol n?k kerülnek kulcspozíciókba, a korábbi prioritásrendszer sajátosan átrendez?dik. A World Economic Forum – igaz, hogy csupán három országban végzett – felmérése kimutatta, hogy a n?k több pénzt kívánnak az egészség- és oktatásügyre, valamint a jóléti intézkedésekre fordítani, és jóval kevesebbet a hadi kiadásokra. Valamint világszerte úgy vélik, hogy a n?k sokkal kevésbé korruptak. Ezen állítások mikroszinten is megállják a helyüket. Köztudott ugyanis, hogy egy n? inkább gyermeke oktatására és egészségére költi a pénzt. „Több brazíliai felmérés is rávilágított, hogy a gyermekek túlélési esélyei 20 százalékkal jobbak, ha az anya kezeli a családi jövedelmet” – mondja Mayra Buvinic a Világbanktól. De van egy másik vélt különbség is a férfiak és a n?k között, amit Francis Fukuyama hangsúlyozott ki hét évvel ezel?tt megjelent tanulmányában, mely szerint az agresszió, az er?szak és az egyre nagyobb befolyásért folyó küzdelem sokkal könnyebben kapcsolatba hozható a férfiakkal, mint a n?kkel. Fukuyama úgy véli, hogy egy n?k által vezetett világ más szabályok szerint rendez?dne, és hogy napjaink nyugati posztindusztriális nyugati társadalmai egyre inkább efelé mozdulnak el. Azonban már túl kés? van ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, milyen is lenne ma a világ, ha a n?k kezdett?l fogva egyenl? jogokkal rendelkeztek volna. Azonban egy hasonló trendnek – a n?k politikai térnyerésének – tanúi lehetünk, úgyhogy csak figyeljünk!





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány