Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A plázák új világa
It’s a Mall World After All
By Mac Margolis
Newsweek International, December 5, 2005


A kritika szeret hangot adni a bevásárlóközpontok iránti utálatának, s azt teljes egészében az amerikai kulturális hegemónia szennyeként beállítani. Ugyanakkor a plázák ma már globális jelenséget alkotnak, és ösztönzést jelentenek a fejl?d? országok gazdasága számára világszerte.

Érdekfeszít? esetnek lehettünk tanúi, amikor néhány esztend?vel ezel?tt egy Los Angelesben székel? épít?ipari vállalat megrendelést kapott a szaúdi f?város els? nagy bevásárlóközpontjának felépítésére. A nyugati tömegkultúra szimbóluma a radikális iszlám fészkének kell?s közepén – igazán ironikus precedens. A dilemmák nem is kerülték el a beruházást: a rijádi pláza nem számíthatott a nyugati féltekén a vásárlóer? jelent?s részét adó hölgyekre, hiszen a mindennapi viselet lehetetlenné tette, hogy bármiféle ruhadarabot felpróbáljanak az üzletekben. Az épít? így sajátos megoldással állt el?: az áruház második szintjét „Women’s Kingdom” néven kizárólag a n?i vásárlók számára alakította ki. Itt már a szaúdi hölgyeknek is lehet?ségük nyílik shoppingolni, társalogni, étkezni vagy egyszer?en csak céltalanul kószálni a sejkek h?börgése nélkül.

A bevásárlóközpontok kulturális élettel való összekötése az Egyesült Államokban mintegy két évtizedes múltra visszatekint? koncepció. A tengerentúlon olyannyira sikeressé vált e két id?töltés fuzionálása, hogy azóta az egyik legfontosabb amerikai „exportcikként” tartják számon. A központok az emberi élettér szerves összetev?ivé váltak Santiagón és Szentpéterváron át Maniláig. 1999-ben Indiában még mindössze 3 óriás bevásárlóközpontot m?ködtettek, a mai szám azonban már eléri a 45-öt – 2010- ig pedig további 300-at terveznek. A Dubaiban található Emirátus bevásárlóközpontban (korábbi nevén a Mallok Csodaországában) évente 88,5 millió látogató fordul meg. Brazíliában a központok havi látogatottsága eléri a 180 milliót – pontosan azt a számot, amellyel az „export?r” Egyesült Államok is dicsekedhet. Közép-Kelet-Afrikában, ahol nemrég még elefántok taposták a Nairobiba vezet? mombasai utat, ott ma egy szórakoztatócenter már sokkal mindennapibb látványosságnak számít.

A dinamika, amely e kereskedelmi területet 30-40 esztend?vel ezel?tt az Egyesült Államokban jellemezte, mára átkelt a tengereken és világméret? hódításait éli. Néhány éve még az Alberta szövetségi államban található West Edmonton Mall volt a glóbusz legnagyobb bevásárlóközpontja, a maga 20 000 fér?helyes parkolójával, óriási korcsolya- és golfpályájával és 4 darab (látványosságként szolgáló) tengeralattjárójával. 2005 októberében azonban átadták az Aranyforrás Központot (Golden Resources Shopping Center) Pekingben, ahol az alkalmazottak száma 20 000, s a terület kétszerese a Pentagonénak. Dubaiban jelenleg olyan létesítmény készül, amelynek része egy fedett síparadicsom is.

A kritikusok, akik eddig is aggodalommal figyelték a plázák térhódítását, a folyamat mai sebessége láttán még hangosabbak. „Az áruk, amelyek nemzeteket temetnek maguk alá” – hangzott egy nemrégiben megjelent tanulmány címe. A pénzköltés mértéktelen koncentrációja 1-1 városközpontban kietlen, elhagyatott és sivár vidékké változtathatja a küls? területeket, a városokban pedig minden korábban tapasztaltnál nagyobb forgalmi káoszt eredményezhetnek. A bevásárlóközpontoknak még a nyelvészeti hatása sem megkerülhet?: korábban köztiszteletnek örvend?, egészen más tartalommal bíró szavakkal (újabban a shopping centerek homlokzatain, azok elnevezéseként) találkozhatunk. „A plázák a diktatúrák remekbe szabott eszközei” – fogalmaz élesen a Connecticuti Állami Egyetem professzora, Emil Pocock. „Nincs is jobb módszer a tömeg felügyelet alatt tartására, mint hogy óriási falak közé zárjuk ?ket” – teszi hozzá.

A kritikák megalapozottságának eldöntéséhez még hosszú id?re lehet szükség, annyi azonban bizonyos, hogy a bevásárlóközpontok jelenleg a gazdasági növekedés katalizátorai közé tartoznak – különösen a fejl?d? világ országaiban.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány