Ha a vállalatok nem javítanak jelent?sen saját vezetésükön, a rájuk vonatkozó törvények er?s változása várható.

Az új típusú vezetésre vonatkozó javaslatokat a legtöbb német vállalat mégis elveti. Az ország harminc legjelent?sebb vállalata közül minden második-harmadik menedzselési gondokkal küzd, és joggal hasonlítható egy nehézkesen mozgó dinoszauruszhoz. A vezet? testületek hemzsegnek a bels? konfliktusoktól, emellett legtöbbször semmibe veszik az önkéntes irányelveket a szerz?désekt?l saját bels? m?ködésükig. Utóbbiak betartását természetesen magától értet?d?nek veszik ugyanakkor más országok vállalataival szemben.

Az egyre türelmetlenebb politikusok és kisrészvényesek most offenzívát indítanak új, szigorúbb jogszabályi keretek kialakításáért a vállalatvezetést illet?en. A kisrészvényesek jogvéd? mozgalma közvetlen kifizetéseikért ebben az évben nagyobb kormányzati hátszelet és nyilvánosságot kapott, mint korábban bármikor. Kormányzati szakért?k szerint a német vállalatok még mindig szokják az új gazdasági rendszert, és tanulják abban képviselni saját érdekeiket.

A parlament tagjai elszántak az új, kisrészvényesbarát törvényi szabályozás megteremtésében. A f? törekvések célja, hogy a részvényesek az eddiginél könnyebben vonhassák felel?sségre a hanyag vagy gondatlan döntésekért felel?s vállalati vezet?ket.

A kezdeményezéseket szinte egyöntet?en negatív kommentárok övezik a vállalati szféra részér?l. Wendelin Wiedeking, a Porsche vezérigazgatója és a vállalatok érdekérvényesít? szervének vezet?je szerint a folyamatot gyerekes és populista motivációk mozgatják.

A németországi párbeszéd rávilágít a német és az angolszász országok közötti jellemz? különbségekre. A német szemlélet szerint a vállalatnak nem csupán a részvényesek maximális nyeresége az els?dleges célja, de ugyanígy prioritásként kezelend? az alkalmazottak, az ügyfelek, a tágabb környezet és az egész ország meghatározott érdeke is.