Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Átszakadt határok
Broken Boarders
By Moises Naim
Newsweek International, October 24, 2005


Múlt héten a Scotland Yard a Bluesky nev? akció során fényt derített egy Európa szerte elterjedt b?nöz?i hálózat m?ködésére, mely állításuk szerint 200,000 embert Egyesült Királyságba csempészéséért felel?s. Az Egyesült Államokban pedig augusztusban kaptak rajta egy csempészbandát, mely árupalettáján a cigarettától kezdve rakétakilöv? berendezésig szinte minden megtalálható volt. Ezen akciók azonban csak arra hívják fel a figyelmet, hogy mindenféle, a határellen?rzés megszigorítását célzó kezdeményezés ellenére a nemzetközi csempészetkereskedelem forgalma szinte exponenciálisütemben növekszik. Szeptember 11-e után hiba hiába igyekeztek minél vaskosabb falakat húzni az államok határaik mentén, hogy megakadályozzák a terroristák szabad közlekedését, a sugárzó elemek vagy a kábítószerek nemzetközi áramlását, az illegális kereskedelem volumene továbbra is növekv? tendenciát mutat. A washingtoni székhely? Institute for International Economics nemrégiben közzétett tanulmánya szerint a szeptember 11-e után hatályba léptetett nehézkes törvények nem sokban érintették a pénzmosás technikáit, ugyanis csupán 5 százalékkal lett nagyobb az esélye annak, hogy fennakadnak a b?nüldöz? szervek hálóján. Egy másik, a Pew Hispanic Center által készített jelentés szerint pedig a szeptember 11e után Amerikába érkez? illegális bevándorlók száma nem sokat változott az 1990-es évekhez képest. És ne is beszéljünk arról, hogy az illegális kézifegyver-kereskedelemben évente 4 milliárd dollár cserél gazdát. A lopott m?kincsek kereskedelme pedig évi 3 milliárd dollárt, míg a toxikus hulladékoké 12 milliárd dollárt hoz a konyhára.


Ez nem csupán egy biztonsági kérdés. A globalizálódó világ csatornáit kihasználó fekete kereskedelem olyan gyors ütemben fejl?dik, hogy már szinte a legitim kereskedelem, a legitim világ létét fenyegeti. Mivel az illegális kereskedelem ily mértékben csak a kormányzatok tudtával mehet végbe, a csempészek óriási összegeket költenek a politikai befolyás megszerzésére – és nem csak saját hazájukban. Tevékenységük teljes mértékben nemzetköziesedett. Mára a kínai hamisítók a kameruni embercsempészekkel állnak össze, hogy megszervezzék, hogy a párizsi és londoni illegális bevándorlók az ottani piacon adják el a hamis Gucci táskákat. Mindez a globalizáció folyamatának tudható be. Az elmúlt évtizedek technikai forradalma következtében lerövidültek a távolságok, és a szabad kereskedelmet ösztönz? kormányzati kezdeményezések is megkönnyítették a csempészek dolgát. Az 1990-es években az internet elterjedése szinte ingyenessé tette a nemzetközi koordinációt, és az egyetlen dolog, aminek az ára gyorsabban esett, mint a hajóztatás költségei, az a nemzetközi telefonhívások díja. Mindezalatt pedig az országok kormányai csökkentették vámtarifáikat, megnyitották kapuikat a külföldi keresked?k és befektet?k el?tt.


Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan csökken a b?nüldöz? szerek költségvetése. 2004-ben például az Interpol 50 millió dollárból gazdálkodott, ami pont a csempészek által rendszerese használt repül?k vagy hajók árának felelnek meg. De az FBI ilyen b?ncselekményekre specializálódott programjai is csaknem felére csökkentek az elmúlt öt évben. A szervezet 2004-ben csaknem 2000-rel kevesebb ügynököt állított a nemzetközi csempészet felderítésére, mint egy évvel korábban. Mindez annak köszönhet?, hogy szeptember 11-e után az FBI tevékenységén belül a terrorizmus elleni küzdelem kapott f? hangsúlyt. Ezzel tovább n?tt a b?nüldöz? szervek és a csempészek közötti aszimmetria. Míg utóbbiak számára a nemzeti határ egy áldás, addig az el?bbieknek egy sorscsapás. Így például azzal, hogy átlépnek egy másik ország területére, már rögtön az adott ország joghatósága alá tartoznak, ami nagymértékben megnehezíti a b?nüldözés dolgát.


A csempészet, mint nemzetközi b?ncselekmény természetesen mindigis létezett. De napjaik üzérei három dolog miatt mégis jóval veszélyesebbek, mint el?deik. El?ször is, jelent?s mértékben megnövekedett a csempészet során gazdát cserél? áruk veszélyességi foka. Gondoljunk csak a atombomba atyjára, AQ Khan professzorra, aki nukleáris know-howt adott tovább Líbiának és Észak-Koreának. Másodsorban a cégek nem csupán komoly bevételt?l esnek el a csempészek jóvoltából, hanem plusz kiadásokkal is számolniuk kell, ha meg akarják védeni termékeiket, hírnevüket. A harmadik új elem pedig az, hogy az üzérek szoros kapcsolatokat ápolnak a politikával – minél instabilabb egy ország, annál jobb a számukra. Természetesen a b?nöz?k kormányzatai is olyan hosszú múltra tekintenek vissza, mint maguk a kormányzatok, korábban azonban nem volt annyi vagyonos b?nöz?, mint napjainkban.


Lassan elértünk oda, hogy a térképen kétféle területet kell elkülönítenünk. A fehér mez?ket, ahova elér a törvény és a kormányzat keze, ahol az állampolgárok betartják a törvényeket. De a fehér mez?ket monotonitását meg-megszakítják a fekete lyukak, ahol már nem csak egy autoritás, az állam követeli magának az irányítást, ahol az állam már nem birtokosa a legitim er?szak monopóliumának, mert nem tud megfelel? er?t felmutatni kihívóikkal szemben. Afganisztánban például a kormány számos faluban nem képes gondoskodni a világításról, azonban a csempészek 48 óra alatt el tudják juttatni a heroint London utcáira. A fehér területek azonban nem tudják elzárni magukat a fekete lyukaktól, ugyanis képtelenség hermetikus határellen?rzést biztosítani. Ráadásul nem is lehet tudni pontosan, hol vannak ezek a jog által oly nehezen elérhet? területek. Lehet, hogy épp Manhattan valamely utcájában állapodtak meg arról, hogy nukleáris hulladékot hoznak Amerikába egy piszkos bomba elkészítéséhez. De épp így lehet egy leedsi pakisztániak lakta negyed is egy ilyen fekete lyuk.


A kormányzatok pedig eleve vereségre vannak ítélve ebben a helyzetben? Csak akkor, ha ragaszkodnak a múltban bevált, mára azonban már meghaladottá vált stratégiákhoz. Szeptember 11-e után azonban a b?nüldöz? szervek nagylépték? technológiai újításokon keresztül – a megfigyelés, a nyomkeresés, a személyazonosítás területein – komoly alkalmazkodóképességr?l tettek tanúbizonyságot. A technikai újítások önmagukban azonban még nem vezetnek eredményre. Ahhoz a kormányzat bels? m?ködési rendszerét is meg kell változtatni, rugalmassá kell tenni, fel kell számolni a nehézkes hierarchizáltságot. Ennek nehézségi fokát csak növeli, hogy egyszerre több országnak is meg kellene felelni ennek a követelménynek. De az er?feszítések mindaddig kétség kívül kudarcra vannak ítélve, amíg a politikai vezetés úgy gondolja, hogy a nemzetközi b?ncselekmények ellen folytatott harc csupán másodlagos jelent?ség?.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány