Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Csoda a szigeten
Das Wunder auf der Insel
von Imke Henkel
Focus, 31. Oktober 2005


Több mint tíz éves már Európa egykori szegényházának a sikertörténete. Egy ENSZ- felmérés szerint Írország ma a világ második leggazdagabb országa.


Sean Cullen egy id?ben nem akart visszatérni ír szül?hazájába. 17 évet töltött Kaliforniában, ott alapított családot. Pár évvel ezel?tt azonban új állásajánlatot kapott, melyre nem tudott nemet mondani. Az új munkája "izgalmas, innovatív, a területén a legmodernebb"- mondja. Amikor a 80-as évek elején elhagyta az országot, a szigeten 20 százalékos volt a munkanélküliség. Akkor egy friss diplomás számára csak két lehet?ség adódott: elhagyni az országot, vagy munkanélkülivé válni.

Két évtized múlva alig lehet felismerni Írországot. Dublin egykor szürke belvárosában hemzsegnek a vásárlók. A Grafton Street pedig New York, Hong-Kong, Párizs, London és Tokió után ma már a világ hatodik legdrágább bevásárló utcája. A magas árak nem is okoznak nagyobb gondot egy átlagos ír háztarásnak, az egy f?re jutó GDP 30 384 eurót tesz ki, és ezzel az ENSZ szerint a világ második leggazdagabb országa.

Bár mindez gyönyör?en hangzik, hozzá kell tenni: a statisztika ferdít. Az ENSZ felmérés ugyanis az itt dolgozó külföldi vállalatok bevételeit is számba veszi, mely bevétel nem marad meg az országban. Tehát a realitás: az írek a skótokhoz hasonló életszínvonalon élnek, ez pedig egy közepes EU- átlagnak felel meg.

Írország a 90-es évekbeli nagy ugrását az internet berobbanásának is köszönhette. A valódi csoda azonban nem ez, hanem hogy azóta sem hagyott alább a növekedés. Amikor 2000 körül szinte egész Európát sújtotta az internet okozta recesszió, a zöld szigeten továbbra is felfelé görbültek a gazdasági mutatók.

A gazdasági csoda nem az égb?l pottyant. A 80-as években a munkáltatók, szakszervezetek és a kormány egyezséget kötött: nem emelik a jövedelmeket, cserébe pedig nem fog emelkedni a jövedelemadó sem. Az alacsony adó vonzó tényez? lett a befektet?k körében és uniós támogatásoknak köszönhet?en az egész országban sikerült kiépíteni az infrastruktúrát is. A kormányzat drasztikusan csökkentette kiadásait, 1986 és 1989 között Írország százalékosan többet tudott megspórolni, mint az Egyesült Királyság Thatcher egész kormányzása alatt.

Mindennek a következménye: egy teljesen átszabott társadalom. 1996-ban már kevesebben hagyták el országot, mint amennyien bevándoroltak. Tömegesen érkeznek Lengyelországból, Afrikából, Kínából, Németországból és Franciaországból az új szigetlakók. Idén összesen 17 000 ki- és 70 000 bevándorló várható. Az írek minderre nagyon büszkék.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány