Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Potyapénz
Free Money
By Alice M. Rivlin (Georgetown University)
Foreign Policy, September/October 2004


A fiskális felel?tlenség lehet akár bájos is, ám egyet jelent a semmibe vetett hittel.

Az Egyesült Államok nagy és hosszú ideig elhúzódó deficitjelensége nem egyetlen ország belügye, hanem a világgazdaság egészére befolyással lév? tényez?. Emellett az igen jelent?s közhitelezés elmélyíti más országok függését, mellyel finanszírozzák a világ leggazdagabb államát. Az Egyesült Államok pénzügyi krízisei így egyre nagyobb hatással lehetnek a világ más tájainak gazdasági növekedésére a jöv?ben. A kis államok képtelenek érvényesíteni saját akaratukat, kormányaik elvesztik majd hitelképességüket. A külföldi beruházók pedig – változó érdekeiknek és a veszélyeknek megfelel?en – késnek vagy elmaradnak majd az Egyesült Államokban is.

Az Egyesült Államokban elhangzó, fiskális becsületr?l szóló prédikációk leggyakrabban süket fülekre találnak. Hiszen mindenki szeretne ingyenebédet, ha éppen van rá lehet?ség.

Az adóemelések és költségnyirbálások természetesen mindig fájdalmasak, s a politikai vezet?k a lehet?ségekhez mérten igyekeznek elkerülni ezt a fájdalmat. Ám a jelenlegi helyzet ébreszt?t kell, hogy fújjon a politikában is.

A 80-as években tapasztalt pénzügyi meggondolatlanság George W. Bush elnökségével visszatért. A jelenlegi kormányzat – hasonlóan Reaganhez – az adócsökkentéssel igyekezett ösztönözni a gazdasági növekedést. S – hasonlóan Reaganhez – a deficitért kezdetben a folyamatos recessziót okolták.

Ha az Egyesült Államok nem változtat jelent?sen pénzügyi politikáján, a deficit tartósan 3,5% körül alakulhat a következ? tíz évben, s az egészségügy, valamint a szociális biztonság egyre több forrást igényel majd. A jelenlegi deficit ugyanis veszélyesebb, mint a 80-as évek hasonló tendenciája. Az azóta eltelt két évtizedben ugyanis az USA elmozdult a világ legnagyobb hitelez?jének pozíciójából – s egyenesen a világ legjelent?sebb adósává vált. Ez pedig igen sebezhet?vé teszi a nemzetközi befektet?kkel szemben.

A legszerencsésebb forgatókönyv szerint a deficitet a világ többi részéb?l érkez? kölcsönökb?l finanszírozzák. Ennek legnagyobb vesztesei pedig maguk az amerikaiak, akik lassabb növekedést, magasabb inflációt kénytelenek elviselni.

Végs? fokon a kormányzatnak mindenképpen emelnie kell az adókat és visszaszorítani költségeit. A jelenleg fennálló gyengeségek ugyanis alapjaiban ássák alá a világgazdaság er?södését. Ha a kormányzat nem cselekszik, ha csak egy kis bizonytalanság is övezi majd a jöv? Amerikájának pénzügyeit, a befektet?k máshova viszik majd forrásaikat. Ez a kérdés sorsdönt? próba elé állítja az Egyesült Államok politikai elitjét. A megfelel? választásokat hozzák-e majd meg a fiskális józanság újraépítéséhez, mely dönt? fontosságú a világgazdaság szempontjából? A kérdés ez.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány