Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Izrael-Franciaország: egy új korszak kezdete
« Une nouvelle ère entre Israel et la France »
Interjú Nissim Zvili-vel
Alain Louyot és Pierre Ganz
L’Express International, 29 Septembre – 5 Octobre 2005


Nissim Zvili, nagyköveti küldetése végére érve vizsgálja, hogyan nyerte vissza a két ország egymás bizalmát.


– Mit gondol, lecsendesültek a viszonyok Izrael és Franciaország között?

Idén láthatóan sokat javult a helyzet, és most már egy új korszak kezdetér?l beszélhetünk. Az új közel-keleti politikának köszönhet?en kialakult köztünk némi bizalom. Véleményünk összecseng Libanonról, Szíriáról, Iránról és nem utolsó sorban a nemzetközi terrorizmusról. Ezenkívül az Ariel Sharon vezette gazai kivonulás a franciák szemében kiutat jelentett a zsákutcából.


– Tisztázódtak-e a félreértések, gondolok itt pl. az antiszemitizmusra?

A legutóbbi júliusi találkozás Jacques Chirac és Ariel Sharon közt több volt, mint baráti. Volt egy olyan érzésem, ami beigazolódott, hogy ez a találkozó pont az ilyen félreértéseket fogja tisztázni. Véleményük abszolút egyezett a térség jöv?jét illet?en, és azt hiszem, most el?ször érezte miniszterelnökünk Franciaország fontosságát Európára és az egész világra nézve.


– Beszélhetünk kegyelmi állapotról?

Beszélhetünk, de egyel?re elég törékeny a fogalom. Akár egy csírázó növényt, öntözni, gondozni kell, hogy egészségesen feln?jön.


– Mondhatjuk, hogy a gazai kivonulás gyökeresen megváltoztatta az izraeli és a palesztin helyzetet?

Minden attól függ, hogy a két társadalom hogyan fogja föl és kezeli ezt a lépést, mely számomra nagyon fontos, hiszen az izraeliekben némiképp megtörte a jeget. A palesztinokban is tudatosult, hogy nem lehetetlen kompromisszumot kötni Izraellel. Úgy t?nik, a két társadalom nagyrészt egy következtetésre jutott, és reméljük, hogy a vezet?k a helyzet magaslatán lesznek.


– Mi a következ? lépés?

Egy területbeli kiegyezés. De ha jobban belegondolunk, vagy inkább visszagondolunk az 1967-es határokra, és a világközösség, vagy a palesztin nép helyébe képzeljük magunkat, ez valószer?tlen. Mindannyian tudjuk, beleértve miniszterelnökünket, hogy fontos lépés volna, de evakuálni 240 000 izraelit, akik ezeken a területeken élnek, mégiscsak elképzelhetetlen.


– Egy kompromisszum esetén nem is maradna minden gyarmatos…

Nem, mert egy ekkora területen nem maradhat izraeli. Ciszjordánia északi részét már kiürítettük, és ez a terület háromszor akkora, mint a gazai övezet.


– Az izraeli jobboldal bels? viszályai nem kockáztatják a folyamatok el?rehaladását?

Izraelben úgy mozognak a bábuk a politikai sakktáblán, ahogyan az ideológiák is változnak. Ami szemmel láthatóan új, hogy a jobboldal kettészakadni látszik: van egy radikális fele, melynek úgy t?nik, Benjamin Netanyahou áll majd az élére, és megszületett egy mérsékelt jobboldal, Ariel Sharon és az ?t támogató miniszterek vezetésével. Az izraeli társadalomnak az utóbbira lesz szüksége, hogy szem el?tt tartsák a kiegyezés, és a palesztin állam létrehozásának fontosságát.


– És mi a helyzet a baloldallal?

Van egy nagy vezet?, Shimon Peres. Pár héten belül valószín?leg pártelnöknek választják, és ha minden jól megy, egy fiatal, kompetens és nem utolsósorban motivált csapattal veszi majd körül magát. Hagynunk kell törzsünk e két id?s bölcsét, Ariel Sharon-t és Shimon Peres-t, hogy befejezhessék munkájukat. ?k elkezdtek valami különlegesen dolgozni. Államot alapítottak. Most az ? feladatuk, hogy tartós határokat biztosítsanak a következ? generáció számára.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány