Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Tartsátok a szemeteket Japánon
Keep Your Eyes On Japan
By Glenn Hubbard
Business Week, September 19, 2005


Az Egyesült Államok figyelme mind politikai mind gazdasági téren rendkívül hamar Kínára szegez?dött, amely rohamos gyorsasággal világgazdaság egyik f?szerepl?jévé lépett el?. De hasonló figyelmet érdemelne a Japánban kibontakozó politikai dráma is, mely a miniszterelnök, Koizumi Junichiro reformkísérleteit kezdi körülvenni, amellyel az ország elavult pénzügyi rendszerének kíván hadat üzenni. Érthet? azonban, hogy Japán kikerült az érdekl?dés középpontjából, és helyét Kína vette át. Évi 9 százalékos GDP-növekményével Kína lassan elkezdett felzárkózni a 2,5 százalékos növekményt mutató Japán után, mely folyamat nem csupán ideiglenes jelleg?. Elemz?k számításai szerint Kínában a növekedés mutatója hosszútávon 8, míg Japánban 1,5 százalék körül várható. Azt azonban mégsem szabad elfelejtenünk, hogy Japán még mindig a világ második számú gazdasága, nemzeti jövedelme háromszorosa Kínáénak. Így Japán újbóli lendületvétele er?teljes lökést adhat a világgazdaságnak is. Koizumi pénzügyi reformjai pedig mind a termelékenységi, mind a növekedési ráták javulásával kecsegtetnek.

2001-ben Koizumi egy lomha gazdaságot örökölt, mely még az 1990-es t?zsdei és ingatlanpiaci válság utóhatásaitól szenvedett. Azonban a miniszterelnök jelent?s el?relépést tett a bankrendszer átalakítása terén. A haszontalan kölcsönöket beszüntette, visszavágta a pazarló közmunka-projektek kiadásait. A postarendszer megreformálásával azonban nagy fába vágta a fejszéjét, melynek 3,3 billió dollár érték? betétei és életbiztosítási programjai az ország növekedési problémáinak a f? okai. A posta ugyanis komparatív el?nyben van a magánszektor pénzügyi intézeteivel és biztosítóival szemben, mivel támogatott kamatlábakat nyújt ügyfeleinek. És mivel az állami támogatásokat szubvencionált hitelekre és közmunka-projektekre fordítják, a posta eltorzítást hoz a nemzeti t?ke allokációjában. A reform így egyszerre teremtené meg a versenyhelyzetet a pénzpiac szerepl?i között és korlátozná a pazarló közmunka kiadásait. Koizumi célja az, hogy részekre ossza a postát – postai, banki, biztosítási és ingatlankezel? részlegre – melyek 2007-ig maradnának állami kézben. Azonban terve saját pártján belül is komoly ellenzékre talált, így mikor augusztus 8-án elveszítette a fels?házi sorsdönt? szavazást, behúzta a vészféket és szeptember 11-ére új alsóházi választásokat írt ki.

E vitában Amerika érdekeit Koizumi sikere szolgálná, hiszen egy politikailag és gazdaságilag meger?södött Japán egyben er?sebb szövetségest jelentene a világpolitika színpadán. Ráadásul a sikeres japán pénzügyi reform például szolgálhat az olyan feltörekv? gazdaságok számára, mint Kína. Ebb?l a befektet?k is profitálnának. Igaz, hogy napjaink sztárja e téren Kína, azonban ? és a hozzá hasonló országok nem rendelkeznek azokkal a jellemvonásokkal, ami éppen Japánt teszi kedveltté a külföldi befektetések számára. Ilyenek a kedvez? üzleti légkör, a jogállamiság, a magas szint? infrastruktúra, a magasan képzett munkaer? és a tehet?s fogyasztók. A pénzügyi reformok a lehet? legjobb reményekkel kecsegtetnek ezeknek a további javulása terén – de nemcsak ott, hanem a növekedési mutatók javulása terén is.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány