Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Behozza-e az árát a tömeges képzés?
Is mass education working?
Evidence from the labour market experiences of recent graduates
By Peter Elias and Kate Purcell
National Institute Economic Review, No. 190, October 2004


A brit fels?oktatási rendszer az elmúlt húsz esztend?ben folyamatos átalakulás alatt állt. A változások kiindulópontja egy olyan rendszer volt, amely els?sorban a társadalmi elitet látta el, az eredmény pedig egy olyan rendszer lett, amely a 18–30 éves korosztálynak mintegy felét képes befogadni. A fels?oktatásban tanulók száma Nagy-Britanniában egy évtized alatt megkett?z?dött, 1,2 millióról 2,1 millióra.

A reformokat el?mozdította az intézményi és gazdasági faktorok számának növekedése, valamint a képzési lehet?ségek elérhet?bbé válása 16 éves korig a kapacitás növekedésével. Fontos (sok szempontból els? számú) kiváltó ok volt továbbá az is, hogy látványosan csökkentek az alacsony képzettség?ek elhelyezkedési lehet?ségei.

Ugyanakkor egyes aggodalmak szerint a magas képzettség?ek számának növekedése nem eredményezi feltétlenül az ?ket felvenni képes növekv? piaci igényt. Eszerint hosszabb távon egyre több diplomásnak kell majd diplomához nem kötött állásokat betöltenie. Ez a várakozás annak a régóta (nem csak Nagy-Britanniában) jelen lév? és igen elterjedt vélekedésnek a koncepciójába illeszkedik, mely szerint a magas képzettség anyagi és társadalmi megbecsülése a jöv?ben egyre inkább erodálódni fog.

A félelmek részben megalapozottnak látszanak, ha figyelembe vesszük a friss diplomások elhelyezkedési arányait – mely pedig csökken? tendenciát mutat. Ennek alapján új és jelent?s kérdések vet?dnek fel a fels?oktatás további b?vítésének tárgykörében.

A jelenlegi rendszerben az egyetemi diploma a karrier felé tett els? és megkerülhetetlen lépés.

A történelem egyértelm?en igazolja ezt, hiszen az egyetem mindig nélkülözhetetlen szerepet játszott a társadalom fels?bb rétegeinek megmaradásában, ill. az oda való bekerülésben. A történelemben a hagyományos szakmáknak el?feltétele volt a megfelel? irányú egyetemi diploma. Ma már a legtöbb esetben árnyaltabb a kép: a diplomás munkakörök sokkal inkább az egyéni képességeknek megfelel?en kerülnek kiosztásra, a megkerülhetetlen feltétel pedig csupán a közelebbr?l meg nem határozott egyetemi képzettség maradt.

Ha figyelembe vesszük a leghitelesebb stratégiákat, az elhelyezkedést illet? félelem jogossága mindenképpen vitathatatlan, mértéke azonban – egyel?re – nem mutat egyértelm?en az eddigi helyzetnél rosszabb irányban. 1994 és 2003 között a frissen végzetteknek mintegy 20%-a helyezkedett el egyetemi/f?iskolai diplomát nem igényl? munkahelyen/munkakörben. Tény az is, hogy a vizsgálat utolsó három évében (2001, 2002 és 2003) ez az arány a korábbinál gyorsabban növekedett. Az egyetemi/f?iskolai végzettséget nem igényl? munkakörökben elhelyezked? végzettek között jelent?s többségben vannak azok, akik egy diplomával rendelkeznek, és nem folytatták tanulmányaikat másoddiplomás vagy posztgraduális képzésben. A diplomát igényl? munkahelyeken a frissen végzett alkalmazottak fizetése ugyanakkor jóval gyorsabban emelkedik, mint az a diplomát nem igényl? munkakörök esetében tapasztalható. Ugyanakkor el?bbi munkahelyek esetében a javadalmazás (és a jövedelememelések) sokkal inkább függvénye az életkornak, mint utóbbi esetben.

Az egyetemi képzés után szaktudásuknak megfelel? területen elhelyezked?k körében egyre er?sebb tendencia, hogy pár éven belül újabb professzionális képzések keretében fejlesztik tudásukat. Ez a skála vállalatok által szervezett képzésekt?l az MBA-ig terjedhet, s ma Nagy-Britanniában a munkavállalók 45%-át érinti.

A diplomához kötött állások kínálata terén, s kivált azok keresletét illet?en szintén jelent?s változás állt be az elmúlt években. Az új népszer?ségi listán olyan állások szerepelnek, amelyeknek jó része messze magasabban fizetett az átlagnál, ezenkívül a már említett, személyes képességekre épít. A legnépszer?bbek a következ?k: hader?kapcsolatok menedzsere, IT-menedzser, üzletrendszer-elemz?, projektmenedzser, márkamenedzser, rendezvényszervez?, humáner?forrás-ügyintéz?, környezetvédelmi ügyintéz?, rendészeti hivatalnok. A menedzser típusú munkakörök – és ezáltal a divatos szakmák felé orientálódó hallgatók – a kombinált képességeket helyezik el?térbe, szemben a lexikális felkészültséggel.

Összességében megállapítható, hogy a fels?oktatásban eltöltött évek és a megszerzett diploma típusa egyre kevésbé számít igazán mérvadónak az elhelyezkedés és a munkaer?-piaci viszonyok terén.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány