Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A kolumbiai csoda
Das kolumbianische Wunder
von Christiane Karweil
Die Zeit, 6. Oktober 2005


Lassan öt évtizede áll harcban egymással a kolumbiai FARC nevezet? gerillamozgalom és a kormány hadserege. A polgárháború mérlege: több mint egymillió halott és 6 millió menekült. Amióta 2002-ben az ország elnökének választotta a Harvardon végzett jogászt, Alvaro Uribe-t, azóta konszolidálódott a helyzet. N?tt a közbiztonság, és a gazdaság mutatói is javultak. Uribe szereti magának elkönyvelni a sikert, legtöbbször azonban elfelejti hangsúlyozni, hogy Kolumbia sokat profitál az Egyesült Államok jóakaratából.

Az észak-amerikai kormányzat eddig 3,7 milliárd dollárt fektetett az ún. Kolumbia tervbe, mely célként a drogtermesztés leállítását és ezzel együtt a gerillák bevételeinek kiapasztását t?zte ki. Több ezer hektár kokaint égettek el vagy nyírtak le, az elmúlt három év alatt 51 százalékkal csökkent a drogel?állítás. (Hozzá kell tenni: a perui, bolíviai és ecuadori droggazdaság javára.)

A gazdasági és pénzügyi világ mindenesetre elégedett, a Kolumbia-terv biztonságot teremtett számukra. Egyes városokban fokozott katonai ellen?rzést vezettek be, és Uribe elnök fel is hívja a figyelmet az elért eredményekre: hivatalba lépése el?tt évente 30 ezer gyilkosság és 3 ezer emberrablás volt, míg ez ma már csak 6 ezer gyilkosság és 167 emberrablás évente. De azért hozzáteszi: „Ez még mindig nagyon sok.”

A megmaradt er?szak és bizonytalanság ellenére a gazdaság ki tudja használni a megjavult helyzetet. Immár harmadik éve, így idén is 4 százalékkal n?tt az ország bruttó hazai összterméke. A katasztrofális biztonsági helyzetre való tekintettel, néhány évvel ezel?tt még lehetetlen lett volna Kolumbiával kereskedelmi kapcsolatba lépni, de ma már 200 millió euró összegben virágot exportál Németországba, amivel Kenya után a második legnagyobb export?r az ágazatban. Ma már nem kell attól tartani, hogy a virágokkal együtt drogot is csempésznek a határokon kívülre.

Latin-Amerika többi államától eltér?en Kolumbiában a sikernek nem a magas olajvagy más nyersanyagár az oka. Ennél sokkal fontosabb tényez?, hogy a vállalatok ismét bizalmat helyeztek az ország gazdaságába. A beruházások részesedése a nemzeti össztermékb?l 13,9%-ról (2001) 19,5%-ra (2004) n?tt. Egyedül a hazai beruházások 2003 és 2004 között 33 százalékkal n?ttek, f?leg a textil, és kémiaiparba folyt sok pénz. Ráadásul a nemzeti valuta visszatért a pénzpiacra, 2004 végén sikerült a kormánynak kolumbiai pesóban kölcsönöket adni. Erre nem sok latin-amerikai ország volt képes. A pénzpiacokat, úgy látszik, nem zavarja a Kolumbiát környez? területek krízise: Ecuadorban és Bolíviában is elkergették az elnököt hivatalából. S?t, a beruházókat az sem zavarja, hogy minden második kolumbiai szegénységben él.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány