Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Magyar egyetemek a nemzetközi versenytéren – Interjú Bajomi Ivánnal
Les universités hongroises veulent jouer leur carte dans la compétition internationale
Diane Galbaud
Le Monde de l'éducation, Octobre 2005


– Mint gondol, Bajomi úr, mint egyetemi adjunktus, törekszik a magyar elitképzés az egyenl?ségre?

A kommunizmus bukása után a magyar fels?oktatás gyökeresen megváltozott. Megsz?ntek a pártiskolák, és a felvételiz?k származása többé nem számít. A nagy bezártságot felváltotta a szakok nyitottsága: tíz év alatt megkétszerez?dött a 19 és 24 év közötti tanulók száma. Mivel ez a változás egy nagy gazdasági válság közepette zajlott, nem meglep?, hogy finanszírozásuk vagy magukra, vagy családjukra hárult. Az állami karokban a tanulók többségét az állam finanszírozza, de ma már vannak fizet?s helyek is azok számára, akik ugyan sikeresen felvételiztek, de már nem jutott pénz oktatásukra. ?k nem feltétlenül gazdagok, csupán szüleik készek áldozatokat hozni, mivel több az esélyük az állami finanszírozásra azoknak a jómódú családból származó tanulóknak, akik szelektív iskolába jártak.

– Fontos a diákok mobilitása, ha figyelembe vesszük, hogy már bárhol a világon folytathatják fels?fokú tanulmányaikat?

A magyaroknak megvan a lehet?ségük kimenni tanulni a nyugati országokba, csupán az árak tartják ?ket vissza. Mivel Magyarországon olcsóbb az élet, úgyanúgy, mint az akár idegen nyelven is végezhet? tanulás, a magyar egyetemek számos külföldi tanulót vonzanak magukhoz, f?leg a szegényebb országokból, de akadnak jelentkez?k Németországból és a skandináv országokból is bizonyos területekre, mint pl. az orvostudomány.

– Hogyan fog fejl?dni a magyar elitképzés?

A jöv?ben a friss diplomásoknak olyan munkákkal kell megelégedniük, amelyek kevésbé felelnek meg várakozásaiknak, mivel az el?kel? helyeket nagy részben azok foglalják el, akik megfelel? társadalmi és kulturális t?kével rendelkeznek. Az efféle kiváltság már kiskoruktól lehet?vé teszi számukra, hogy el?kel? iskolákba járjanak, és tanulmányaik egy részét Nyugaton végezzék. A magyar fels?oktatás egyre jobban beilleszkedik a kiterjedt piacba, és próbálja érvényesíteni el?nyeit, mint pl. a külföldieknek való olcsóbb oktatás. De ahhoz, hogy a képzéseket el lehessen adni ezen a piacon, tartani kell egy bizonyos tudományos színvonalat. Vajon képes lesz erre a magyar fels?oktatás, ha ilyen kevés pénzt áldoznak a tudományra? Az is kérdéses, hogy mi lesz azoknak a tudományágaknak a jöv?je, amelyekre már nincs akkora érdekl?dés, illetve akik a döntéseket hozzák, nem látnak bennük annyi pénzt. A pénzt, ami egyre inkább átveszi a hatalmat a tudás felett.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány