Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

M?köd?képes-e a meritokrácia?
Does Meritocracy Work?
By Ross Douthat
The Atlantic Monthly, November 2005


A f?iskolákra szóló jelentkezési procedúra a sokat emlegetett „amerikai utazás” egy tipikus szakasza. A diákok jelent?s része számára gonosz és bonyolult árnyként jelenik meg, amellyel talán jobb nem is találkozni. Egy olyan országban, ahol a f?iskolai diploma az egzisztenciális és társadalmi boldogulás el?feltétele, a gazdag és fels? középosztálybeli diákok biztonságban érezhetik magukat jöv?beni lehet?ségeiket illet?en. Nyilván nem mindegyik?jük kerül be a vezet? egyetemekre, ám olyan f?iskolákra igen, amely középtávon képviseli érdekeiket. A többi réteg számára azonban a bekerülés nehéz, s a tendenciák azt bizonyítják, hogy egyre nehezebb. A nemzet szellemi kapacitása és akadémiai teljesítménye egyaránt lefelé tendál, ha a szegényebb diákok tömegei kimaradnak a f?iskolákról. Egy átlagos BA (bachelor) diploma megszerzéséhez olyan családi háttér szükségeltetik, melynek éves bevételei elérik a 90 000 dollárt. Márpedig azon családok fiai közül, melyek bevételei nem haladják meg a 35 000 dollárt, csupán minden tizenhétb?l egyetlen diáknak jut ösztöndíj, tandíjmentesség. Ez pedig nem az az út, ahogyan a modern meritokráciának m?ködnie kellene. Az amerikai fels?oktatási rendszer a huszadik század közepén teljes felülvizsgálaton ment keresztül. Az SAT rendszer széles kör? bevezetése megteremtette a munkásréteg fiataljai számára az akadémiai lehet?ségeket. A szükségleteknek megfelel?en nyújtott kormányzati anyagi segély célja volt, hogy mindenki számára esélyt teremtsen, aki f?iskolán szeretne tanulni. E vízió részben megvalósult, a kisebbségek számaránya az amerikai fels?oktatásban az 1960-as évek óta folyamatosan emelkedik, s a f?iskolai campusok ma szinte összehasonlíthatatlanul sokszín?bbek, mint fél évszázada. Mindezek mögött azonban nem történt valódi társadalmi váltás. Ezt bizonyítja, hogy bár több szegény diák iratkozik be a f?iskolákra, mint az 1970-es években, ám így is jóval kevesebb szerez diplomát, mint a tehet?sebb családokból származók közötti arány. Mindezekr?l pedig a fels?oktatási rendszer legszívesebben hallgat.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány