Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az ENSZ-nél minden marad a régiben
Business as Usual at the U.N.
By Samantha Power (Harvard Kennedy School of Government)
Foreign Policy, September/October 2004


Az Egyesült Nemzetek számára saját fontossága úgy t?nik, a veszélyes jelentéktelenséggel egyenl?.

Bár több ENSZ-képvisel?/képviselet csendestársként cinkos a semmittevésben, ezúttal valóban nincs id? a visszafogottságra. Dönt? változtatások nélkül az ENSZ-et maga alá temeti a benne lappangó, egyre kevésbé titkolt feszültség. Sajnálatos módon azonban a legtöbb olyan er?, mely változtatni tudna a szervezeten a reformok ellehetetlenítésében érdekelt. A Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyetlenegy sem kívánja feladni vétójogát, mely a dönt? er?t jelenti számukra a döntéshozatalban. A nyugati hatalmak, melyeknek igazán szüksége lenne az ENSZ üt?képes békefenntartó erejére, más prioritásokat jelöltek ki maguk számára. Emellett az ENSZ-bürokrácia számos veteránja ódzkodik a radikális változások végigvitelét?l –az egyszer? megszokás, esetenként a félénkség okán.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete számos néz?pontból csupán egy épület New Yorkban. Egy hely, ahol a nemzetek képvisel?i összedugják a fejüket, s tárgyalásaikon követik a nemzeti érdek által diktált útvonalat. Operatív oldalról a szervezet persze számos alapvet? feladatot is ellát: segélyezés, védelem a rászoruló millióknak, vagy éppen az iraki diktátor leszerelése. Ám ugyanez a szervezet ma minden eddiginél mélyebbre látszik zuhanni, amikor alapvet? egységei néznek farkasszemet a legitimáció hiányával: a Biztonsági Tanács, az Emberi Jogok Bizottsága és nem utolsó sorban a kéksisakos békefenntartó hader?k. Mindezek ma egyenesen megmentésre, de mindenképpen átüt? reformokra szorulnak. A második világháború gy?ztes hatalmainak állandó BT-tagsága elkeserít?en korszer?tlen. Nagy Britannia és Franciaország jelenlegi hatalmi státusa alapján jogtalanul nélkül tart igényt a világ fennhatóságának két ötödére. A jelenlegi öt állandó tag mindössze a világ népességének mintegy 29 százaléka nevében emelkedhetne szóra. A világ jelenlegi legnagyobb demokráciája (India) nincs közöttük, csakúgy, mint régióiknak meghatározói, Nigéria és Brazília sem. Nem is eszelve az iszlám világ képviseletének hiányáról. Emberi jogi határozatokat hoznak olyan államok, melyek magukat az ezeket legkevésbé figyelembe vev? országok között tudhatják (Oroszország, Kína), mindezt egy olyan állam segítségével, mely magára nézve nem tartja kötelez?nek ezen jogok betartását (USA). Amíg a mohóság, a hatalomhoz való ragaszkodás ilyen mértéket ölt, a Biztonsági Tanács gyorsan veszít egykori fényéb?l.

Ezzel egyidej?leg a Genfben székel?, s 53 államot tömörít? Emberi Jogok Bizottsága politikai komédiák színterévé válik. Ennek f? oka, hogy a régiók szerint kiosztott képviseleteket a Bizottságban a világ legerkölcstelenebb rezsimjei foglalják el. Példának okáért a Bizottság elnöki tisztségét 2003-ban Líbia töltötte be, idén pedig hosszú távú tagságot kapott Szudán.

Hasonlóan borús a kép a békefenntartó er?k kérdésében. A kéksisakosok számos jelent?s konfliktuszónában jelen vannak a világon, ám kizárólag olyanokban, ahol kiemelt nyugati gazdasági vagy biztonsági érdekek húzódnak. Nem véletlenül: a békefenntartók minden esetben hiányolják az anyagiakat a tartós béke valódi el?segítéséhez. Ha a békefenntartók „létminimumon” tartásán nem változtatnak a f?bb er?k, a Biztonsági Tanács újbóli cs?djéhez járulnak hozzá.

Dag Hammarskjöld, az ENSZ második f?titkára szerint: a vilászervezetet nem azért hozták létre, hogy ünnepelje az emberiséget, ellenben azért, hogy megmentse azt a pokoltól.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány