Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Túl sok pénz
Too Much Money
By Kevin O’Flynn
Newsweek International, September 12, 2005


Az els? kép, ami Oroszországról eszünkbe jut, az egy szegénység sújtotta, aranyórában legényked? óriás képe. Az arany persze fekete, hiszen Oroszország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olajkészletével rendelkezik. Mikor az olaj ára az egekbe szökött, a Kremlt leginkább az a kérdés foglalkoztatta, hogy mit is kezdjenek a hirtelen jött rengeteg pénzzel.

Az olaj megváltoztatta Oroszországot – de Moszkvát mindenképpen. Mindenhol a gazdagodás jelei: élénk t?zsdei piacok, az ingatlanárak az elmúlt öt évben megháromszorozódtak, új el?kel? éttermek, reklámplakátok tömkelege lepte el a várost. A Kreml mellett mindenfelé új épületeket húznak fel – egy ötcsillagos szállodát itt, egy üzletközpontot ott. A Bentley-szalonokban sehol máshol nincs olyan forgalom, mint Moszkvában. De nem minden olajdollár kerül forgalomba, ugyanis tavaly a kormányzat egy stabilizációs alapot hozott létre, mely július 1-jén 21 milliárd dolláros egyenleget mutatott, azonban az év végére elérheti az 52 milliárd dolláros szintet, ami a GDP 7 százaléka.

Moszkvában komoly vita bontakozott ki arról, mit is kellene kezdeni ezzel az összeggel. Egy része a szovjet államadósság visszafizetésére megy. Borisz Kagarlickij, az Institute for Globalization Studies igazgatója szerint azonban a kormány nem tudja, mit csináljon a fennmaradó összeggel. Egyesek a szociális kiadásokra, mások infrastruktúra-fejlesztésre költenék a pénzt, de vannak olyanok is, akik az ország biztonságát szeretnék növelni a pénzalapból. Mindezalatt Alekszej Kudrin pénzügyminiszter és German Gref gazdasági miniszter úgy gondolják, hogy a legjobb stratégia kifizetni a 107 milliárd dolláros államadósságot, majd a fennmaradó összeget félretenni a válságos id?kre, amikor az olaj ára vagy a termelés szintje visszaesik. Úgy vélik, hogy a pénz elköltésével csak leállítanák a beindított gazdasági reformokat, inflációt gerjesztenének, és aláásnák az ország makrogazdasági stabilitását.

Az igazat megvallva a jelenlegi orosz helyzetben már felfedezhet?k a „holland betegség” jelei, melyekkel el?ször az 1970- es években találkozhattunk Hollandiában, amikor is az Északi-tenger olajmez?ib?l óriási pénztömeg áramlott az országba. Majd az olajexport hirtelen megugrása a holland valuta felértékel?déséhez vezetett, ami aláásta a kereskedelmet a hagyományos ágazatokban. Az orosz olajfügg?ség növekedését látva az elemz?kben hasonló aggályok fogalmazódnak meg. Ilyen formában a pénzügyi alap inkább árt, mint használ az orosz olajipar számára. De a növekv? korrupció is egyre nagyobb problémát jelent. A Transparency International a 2002-es 71. helyr?l 2004-re a 90. helyre fokozta le Oroszországot e téren. Az ország egyszer?en nem rendelkezik a megfelel? intézményekkel, melyek kezelni tudnának a kormányhoz beáramló ekkora pénztömeget – mondja Konsztantin Ruskov, a gazdasági minisztérium munkatársa. „Tegyük fel, hogy döntés születne arról, hogy az egyik régiónak adunk 100 millió dollárt. Azonnal el fogják lopni az összeget.” Mások arra is felhívják a figyelmet, hogy a magas olajárak és a demokratikus államberendezkedés között negatív korreláció fedezhet? fel. Az olajárak emelkedésével a kormány ugyanis egyre elkeseredettebb eszközökhöz nyúl, hogy rátegye a kezét az ország olajkészletére. „8 dolláros olajárak mellett Mihail Hodorkovszkij is szabad lenne” – mondja Borisz Nemtszov egykori miniszterelnökhelyettes.

Ami az átlagos orosz állampolgárt illeti, nem sokan gondolják, hogy az olajbevételeket rájuk fogják fordítani. Általánosan uralkodik az a nézet, hogy az olajból származó hasznot elsíbolják, és a hivatalnokok szétosztják egymás között. Az olaj jólétet hozott – de csak kevesek számára.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány