Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Csak németül zseniális
Genial nur auf Deutsch
von Susanne Kutter und Jürgen Rees
WirtschaftsWoche, 1 September, 2005


Német kutatók között komoly vita folyik arról, hogy egymás között németül vagy angolul beszéljenek-e. Német el?adók kongresszusokon és egyetemi órákon ugyanis nemegyszer angolul tartják az el?adást – német hallgatóság el?tt.

Walter Kramer egyetemi professzor, a „Német Nyelv Egyesület” alapítója arra hívja fel a figyelmet, hogy a legtöbb ember csak az anyanyelvén tud kreatívan gondolkodni, ezért a német mint hivatalos kutatási nyelv el?feltétele annak, hogy a német tudomány a jöv?ben is els? osztályú maradhasson. Amikor egy kutatót idegen nyelven való gondolkodásra kényszerítenek, az a sport világára lefordítva azt jelenti, hogy egy jobblábas középcsatárnak ballal kell gólt l?nie. Leegyszer?sítve: a német kutatók csak németül zseniálisak.

Más nyugat-európai országokban, így Franciaországban vagy Olaszországban senkinek nem jutna eszébe, hogy bachelornak vagy masternak hívja az egyetemi végzettségeket, mint ahogyan azt teszik egyes német fakultásokon. Kramer professzor úgy gondolja, hogy aki nemzetköziségét saját anyanyelvének elhanyagolásával próbálja bizonygatni, csak másodrangúságáról tesz bizonyságot. Sok német görcsösen letagadja német identitását és kozmopolitát játszik. Az angolok már évek óta viccel?dnek a német ajkúak fontoskodásán, amit el is neveztek linguistic submissivenessnek (nyelvi alázatosság).

Kramer felhívja arra figyelmet, hogy minden nyelvnek megvan a maga el?nye. Míg az angolban az ige a mondat elején áll, egy német mondat elején soha nem lehet tudni, hogy miként fog végz?dni. Egy németül tartott el?adást ezért végig kell koncentrálni, és az agy soha nem kapcsolhat ki.

Ahogyan az angol meghódította a tudomány nyelvét

A 19. század közepét?l kezdve a német volt a tudomány nyelve – egészen addig, amíg a nácik a legjobb kutatók közül sokat külföldre kergettek vagy megöltek. Az 1920-as években a legtöbb természettudományos írás németül jelent meg, és csak a 30-as években terjedt el az angol. Ma a természettudomány teljes mértékben globalizált: a tudományos cikkeknek csak az 1,2 százaléka jelenik meg németül, 2,1 százaléka oroszul és 90,7 százaléka angolul.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány