Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Bekapcsolás: Miért kit?n? Kerry energiapolitikája?
Turn On: Why Kerry’s great on energy
By Gregg Easterbrook
The New Republic Magazine, October 18, 2004


George W. Bush és John F. Kerry talán semmilyen más szakpolitikában nem különbözik annyira, mint az energiapolitikai koncepciók terén. Így aztán joggal csodálkozhatunk azon, hogy ez a terület az idei kampányban szinte semmiféle rivaldafényt nem kapott.

A k?olaj-behozatal évr?l évre n?. A földgáz ára rendkívül magas, miközben a behozatal sz?kös. Az új gépjárm?vek üzemanyag-hatékonysága ma rosszabb, mint az elmúlt 15 évben bármikor. Az Amerikai Egyesült Államok továbbra is a Perzsa Öböl diktátorainál esedezik a k?olajért.

Els? ciklusának kezdetekor Bush még úgy nyilatkozott, hogy az energiapolitika programjának egyik legfontosabb pontja. Kijelentette, hogy „jelenleg az energiaforrások válságát éljük”. Ám szeptember 11. után az energiapolitika elt?nt a Fehér Ház prioritásai közül.

Ezzel szemben John Kerry éveken át központi témaként foglalkozott energiapolitikával, az energiaforrások kérdéseivel. Bírálói gyakran neki és támogatóinak szegezik a kérdést: mit csinált Kerry valójában a Szenátusban töltött évei alatt?Az egyik lehetséges és jogos válasz erre: energiapolitikát. 2002-ben John McCain szenátorral közösen jártak közben a gépjárm?vek magasabb üzemgazdasági szabványainak bevezetéséért. A Kerry-McCain indítvány beterjesztése a 2002-es esztend? legnagyobb eseményei közé tartozott a 2002-es esztend?ben – nem kis részben azért, mert a nagy autógyártó államok demokrata képvisel?i dühöngtek a javaslat olvasásakor. Kerry ennek következtében lehet?séget kapott, hogy bizonyítsa elveinek magasabb rend?ségét a pártfegyelemmel szemben, s ezzel a lehet?séggel élt is. Megválasztása esetén Jimmy Carter óta Kerry lett volna az els? elnök, aki érdemleges változást vihetett volna végbe az energiapolitikában. Amiért ugyanis a Cartert követ? elnököknek ezidáig nem kellett különösebb figyelmet fordítaniuk erre a területre, az Jimmy Carter történelmi jelent?ség? energiapolitikai reformja volt. Ma azonban a reformok kifutottak, s új kihívásokkal nézhetünk szembe.

Az Egyesült Államok 2003-ban napi húszmillió hordó olajat használt el,, amelyb?l 11 millió, azaz 55% importból származott. Ez majdnem a duplája az 1974-es mutatóknak. A világszinten növekv? kereslet a k?olaj iránt – és különösen Kína növekv? szükségletei – el?irányozzák a világpiaci ár folyamatos és nagymérték? emelkedését. A jelenlegi energiapolitikai status quo fennmaradása az üvegházhatás, az olajár emelkedése és a Közel-Keleten vívott háborúk vég nélküli folyamához vezet.

Pedig Richard Nixon óta minden egyes elnökjelölt az energiafüggetlenség megteremtését ígérte az Egyesült Államoknak. Azonban maguk a Fehér házi energiapolitikai tanácsadók is elismerik: a hangzatos tervek mögött szinte kivétel nélkül megvalósíthatatlan koncepciók rejlenek. Kerry volt az els? generációjának politikusai közül, aki elismerte a jelenlegi energiapolitika felülvizsgálatának elkerülhetetlenségét.

Az elmúlt négy esztend? alatt Bush semmit sem tett, hogy csökkentse az Államok függését az Öböl olajától. Szembehelyezkedett a szigorúbb üzemanyag-felhasználási el?írásokat szorgalmazó kezdeményezésekkel, ugyanakkor adókedvezményeket tett lehet?vé a legnagyobb járm?gyártó cégeknek. Támogatta az olajfúrásokat az Északi Sarkköri Nemzeti Vadrezervátum területén, amely kutatás eredményei ugyanakkor nem haladják meg bármely más szövetségi állam olajkészleteinek mértékét. Ez a kezdeményezés tehát a legkisebb mértékben sem helyettesítheti a „szaúdi kapcsolatot”.

Kerry ezzel szemben szenátori tevékenysége során alaposan közbenjárt a járm? üzemagyag-felhasználás fejlesztése érdekében. A sarkköri természetvédelmi övezetben folytatott fúrások betiltását kezdeményezte, ugyanakkor új földgázvezeték építésére tett javaslatot Észak-Alaszka irányába. Tervei az elektromosság 20%-ának alternatív el?állítását irányozzák el? 2020-ig bezárólag, illetve dollár milliárdok ráfordítását az ún. tiszta-szén (clean-coal) technológiába. Környezetvédelmi doktrínái tartalmazzák az ENSZ célkit?zésekhez való pozitív viszonyulást, az üvegházhatás visszaszorítására teend? kísérletek terveit. Természetesen Kerry programjában is akadt a földt?l elrugaszkodott, mi több megvalósíthatatlan részfejezet, amely kétség kívül a voksszerzés okán került a célkit?zések közé. Emellett tény, hogy az általa hangoztatott megoldásra váró problémákon (például a tiszta-szén technológián) már évek óta külön program dolgozik Washingtonban. Végül: akadnak olyan, fontos fejezetek is az energiapolitikában, amelyek egyik elnökjelölt programjában sem kaptak szerepet…

Annyi azonban utólag biztosan megállapítható, hogy Kerry programja a járm?fejlesztés szigorúbb követelményeire az els? lépést jelenthették volna az olajfelhasználás átalakulásában, s ezáltal jelent?sen inspirálhatták volna a gyártók fejlesztési kedvét a jöv?ben. Ez már középtávon mintegy 170 millió hordónyi olaj megtakarítását segíthette volna el? az Egyesült Államokban.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány