Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Egy vállalat és egy állam költségvetése
Du budget des entreprises au budget de l’État
Bernard Méheut
Commentaire, Automne 2005


Franciaországban a bruttó hazai termékben mért „laza” 3-4%-os deficittel a probléma az, hogy az állambevétel 20%-át képezi. A befektetéseken kívüli kiadások már több mint 20 éve meghaladják a bevételek forgalmát. Ha a befektetéseket is nézzük, a vállalatokkal ellentétben az állam a törlesztésben gyengélkedik. „Er?ssége” a kölcsönök. És így n? az adósság 2004 végére 1008 milliárd euróra, 2005 végére pedig el?reláthatóan 1041,4 milliárd euróra.

Helytelen közlés

Az utóbbi években a kamatok csökkentése miatt kis mértékben n?tt a kiadások abszolút értéke, ami elterelte az államadósság növekedésér?l a figyelmet. Ami még inkább elterelte, hogy inkább a bruttó hazai termék növekv? százalékait hangoztatták. Az állam, mikor a pénzügyi helyzetr?l tájékoztat, kiadásról és bevételr?l beszél. Ezzel csak az a probléma, hogy a kölcsönöket is bevételnek min?síti, és a visszafizetést is kiadásnak. 2004 végére a helyzet súlyosbodott: a kamatok újra magasak lettek.

  Az adósság kamataVáltozás 2000-hez képest (%)DeficitAdósságVáltozás 2000-hez képest (%)
2005 42,30 +10,2% 44,9 1053,0 +25,8%
2004 40,99 +6,7% 55,5 1008,1 +20,4%
2003 41,28 +7,5% 56,0 952,6 +13,8%
2002 39,56 +3,0% 31,1 896,6 +7,1%
2001 39,36 +2,5% 28,4 865,5 +3,3%
2000 38,40 - 32,7 837,1 -

Egy vállalat mihez kezdene ilyenkor?

El?ször is, hogy biztosítsa finanszírozásának egyensúlyát, vagyonából átengedne egy bizonyos nélkülözhet? összeget, emelné t?kéjét, és tárgyalna bankjaival, hogy létrehozzanak egy olyan tervet, amelyb?l tartósan hasznot tudnak húzni. Kiadásait mindenképp visszafogná addig, amíg nem ért el pozitív eredményt. Továbbá egy költségvetésben különválasztjuk a közvetlen költségeket a közvetettekt?l. A közvetlen költségek esetében a sikeres termel?képesség feltételei adottak, és a mérnökök gyakorlatilag mindig ki tudják számítani, hogyan lehetséges a nyersanyagot minimális költséggel beszerezni, és a termelés id?tartamát a lehet? legkisebbre csökkenteni. A közvetett költségekkel több a probléma. Nagyobbak. Ráadásul az osztályvezet?k szokása, hogy általában nagyobb létszámú személyzetre nyújtanak be kérelmet, hogy pl. jobban szemmel tarthassák az árukészletet, vagy hatékonyabb technikai ill. üzleti tanácsokhoz juthassanak. Ha vissza szeretnénk szorítani a közvetett alkalmazottak magas létszámát, tudnunk kell, hogyan hárítsuk a bizonyítás terhét a másik félre. El?ször is meg kell gy?z?dnünk a személyzet kompetenciájáról és megfelel? létszámáról. Ezt követ?en, minden évi 10 hónapot dolgozó személynek meg kell vizsgálni a hatékonyságát minden tevékenységre vonatkozóan, utána ki kell próbálni, hogy m?ködik a dolog, ha 20%-al csökkentjük a létszámot.

Állami átértelmezés

A hatékonyság érdekében a módszer alkalmazható minden egyes hivatalra, beleértve azokat is, amelyek közvetlenül függenek az állami vezet?ségt?l. Az államon belül ez az olyan civil szervekre is visszatükröz?dne, mint a Nemzetgy?lés, a Szenátus, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Tanács, a regionális és általános tanácsok, a községközi szakszervezetek, és a városházák.

Végül érdekességképpen íme a 2004-es francia állami kiadások (milliárd euróban):

79,6 aktív dolgozók

35,8 nyugdíjak

41,0 hitelkamat

28,9 polgári és katonai beruházások

98,5 egyéb

____

283,8




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány