Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Robbanás az indiai ingatlanpiacon
Indian Land Grab
By Manjeet Kripalani with Assif Shameen
Business Week, September 19, 2005


Bombay szívében minden eddiginél magasabb áron kelnek el az ingatlanok. Június 20-án a DLF Group 160 millió dollárért vásárolta meg a hajdani Bombay Textilgyár 17,5 holdas telephelyét – Indiában ennyit még soha nem fizettek földért azel?tt. Egy másnapi ajánlat azonban ezt is felülmúlta, 100 millió dollárt kínálva egy 5 holdas területért. A városban hat hónap alatt 25 százalékkal növekedtek az ingatlanárak. A tendencia azonban országos jelenség, melynek hátterében a rohamosan fejl?d? informatikai ipar valamint az ennek következtében megizmosodó középosztály felemelkedése áll. Rendkívül fontos, hogy az építkezési kedv lépést tartson India évi 4 százalékos növekedési ütemével. Nem csoda, hogy a befektet?ket leginkább az olyan technológiai forradalom élén álló térségek vonzzák, mint Bangalore, Bombay, Hyderabad, Madras vagy Gurgaon, Új-Delhi egyik külvárosa. De az ingatlanár-robbanás a második vonalban lév? városokat, így Kalkuttát is elérte. Mindennek eredményeképpen 2004-ben 18 millió négyzetlábnyi kereskedelmi ingatlan épült az országban. Idén 23 millió négyzetlábnyi nem hasznosított földterület kerül a piacra, ami a Cushman & Wakefield ingatlanpiaci iroda szerint 2009-re elérheti az 50 milliót. Ez a fejl?dési ütem azonban csekélynek mondható, ha a kínaival állítjuk párhuzamba, ahol egyedül Pekingben 25 millió négyzetlábnyi kereskedelmi és 200 millió négyzetlábnyi lakóingatlan fog épülni 2005 végéig. De elemz?k szerint Indiának éppoly kedvez? lehet?ségei vannak, mint Kínának – f?leg akkor, ha a kormányzat a fellép a befektetéseket megszorító szabályzatok felszámolása érdekében.

Az épít?ipar fellendítésében a külföldi cégeknek rendkívül fontos szerepe van. Tavaly februárban például Új-Delhiben engedélyezték, hogy külföldi cégek hazai partnerintézmény nélkül is pályázhassanak új területek beépítésére. Azóta féltucat külföldi cég jelent meg épít?ipari befektet?ként, akik mindezért cserébe a legfrissebb technikákat, a fegyelmet és a modern vezet?i szervezetet hozzák el a formálódó új piacra.

Az új épületek 70 százaléka – legyen az a cégek számára épül? ipari park vagy a dolgozók számára készült lakópark, bevásárlóközpont - az informatikai iparban dolgozók számára épül. Egyre javuló anyagi helyzetük és az egyre könnyebbé váló hitelnyújtási feltételeknek tudható be az, hogy a lakóingatlan-piacok már huzamosabb ideje szárnyalnak. Ezt a helyzetet számos tény támasztja alá. Az els? lakástulajdonosok átlagéletkora például a tíz évvel ezel?tti 45 éve életkorról 32-re csökkent, a lakásbérletek átlagos id?tartama pedig a korábbi tíz évr?l húsz évre emelkedett. Mindennek eredményeképpen a lakásárak az elmúlt három év folyamán 40 százalékkal emelkedtek – Bombayban például.

Egyesek azonban óvatosságra intenek. Az egyik legnagyobb külföldi befektet?, a K. Raheja vezet?je szerint ugyanis a fellendülés nem fog sokáig tartani, ami az illogikus, a külföldi t?két visszafogó szabályrendszernek tudható be. „Tíz éven belül a jelenlegi befektet?k 60 százaléka el fog t?nni” – mondja. Az optimistább hangok szerint azonban lehet, hogy id?vel egy-két vállalat megüti a bokáját, de hosszú távon az országban mindig is szükség lesz az ipari parkokra, irodaházakra, üzleti tornyokra. Mármint ha India fej-fej mellett kíván haladni az olyan feltörekv? hatalmakkal, mint Kína.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány