Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Lincoln nagyszer? depressziója
Lincoln’s Great Depression
By Joshua Wolf Shenk
The Atlantic Monthly, October 2005


Abraham Lincoln egész életében klinikai depresszióban szenvedett, s ha még élne, pszichéje ”politikailag alkalmatlanná” (unfit for office) tenné az elnökjelöltségre. A saját korában azonban e depresszió biztosította számára az eszközöket nemzete megmentéséhez…

Amikor Lincoln 1860-ban színpadra lépett a republikánus konvención, s a tömeg ujjongva a magasba dobálta kalapjait, s a tet?fokára hágó hangulattól az emelvény csaknem összeroppant, a jelölt fennmaradt tanúságok szerint az öröm legkisebb jeleit sem mutatta. Bár politikai karrierje csúcsának küszöbén állt, megdöbbent?en bátortalannak és gyötr?d?nek t?nt. A konvenciónak másnap vége lett, az üres épületben Lincoln pedig egyedül üldögélt a szivarfüstben. Jó barátja, William J. Bross illinoisi kormányzó kérdésére közölte, nincs túl jól. Ma már, mérlegre téve egykori ismer?i részletes leírását a történelem egyik legnagyobb elnökér?l kijelenthetjük, hogy ezek az epizódok egész életére jól jellemz? hangulatát mutatják be. Röviden: a kóros melankóliát.

Az egykori elnököt kutató történészek és diákok számára ez a tulajdonsága ma már közhely számba megy. A korábbi évtizedekben azonban nem mindig volt így, hiszen egy történelmi alak dics?séges portréjába az ilyesmi hagyományosan nem odaill?. A történetnek azonban csak az elejét jelenti az orvosi jelleg? depressziós betegség, amelyet mára már részleteiben is feltérképezett a tudomány. Az ? életében azonban mindez sokkal inkább ösztökélést jelentett a betegség helyett. Húszas éveit?l családi és magánjelleg? csapások sora érte – els? komoly szerelmének tragikus halálától kezdve kés?bbi kapcsolatainak kudarcain át, önértékelési problémáiig. Kés?bb fokozatosan, a bels? fájdalom el?l menekült a kemény munkába, tulajdonságainak, képességeinek, tudásának továbbfejlesztésébe és b?vítésébe – miközben problémáinak orvosi vagy gyógyszeres kezelését végig elutasította. A kör pedig úgy zárul be, hogy e kemény munka és bels? út eredményét éppen azok a nagyszer? válaszok képezték, amelyeket Lincoln magára a depresszióra és nemzetének problémára adott. Önértékelése eredményeképpen ugyanis egyrészt kreatív, másrészt alázatos világszemléletet alakított ki – megteremtve a modern politikai siker kulcsfogalmait.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány