Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A boldogság ára
The Price of Happiness
By Petronella Wyatt
The Spectacor, 12 March 2005


Richard Layer az LSE Centre for Economic Performance alapítója, munkáspárti peer (képvisel? a brit Lordok Házában), kormányzati tanácsadó. A Boldogság: Egy új tudomány tanulságai cím? könyv szerz?je, mely könyv kapcsán a Lordok Házában beszélgettem vele.

A könyvében megfogalmazott doktrína szerint – melyet a kormány is egyre inkább kezd magáévá tenni – boldogtalanságunknak az az oka, hogy társadalmi és pénzügyi helyzetünket mindig összevetjük valaki máséval. Átlagosan kétszer annyit keresünk, mint ötven ével ezel?tt, de továbbra sem vagyunk boldogok, mivel egyfolytában Jonesék mögé próbálunk felzárkózni – mondja Layard. Így szerinte a megoldás a közterhekben rejlik, melyek szintjét növelni kellene, így csökkenne az emberek közötti egyenl?tlenség, ami megsz?ntetné boldogtalanságunk kiváltó okát. Egyetértek vele abban, hogy a rohanó világ, melyben élünk, nem valami kívánatos, és abban is, hogy irigykedésünkkel számos gondot okozunk magunknak. De a múlt tapasztalatai bebizonyították, hogy a jövedelmek kiegyenlítése nem ad megoldást problémáinkra. Ráadásul ki akarja kemény munkával megszerzett jövedelme egyre nagyobb hányadát az adóbeszed?nek adni? Layard erre úgy válaszol, hogy „az embereknek az adózáson, a jövedelmek újbóli elosztásán keresztül lehetünk a szolgálatára. Azok, akik segítenek embertársaikon boldogabbak, mint azok, akik csak önmegvalósításukon munkálkodnak”. De véleményem szerint senki sem önzetlen. Az emberbe kezdetekt?l fogva be lett táplálva az el?rejutás vágya, hogy saját maga számára szerezzen meg egyes dolgokat. Hogyan lehetne az ember eredend? hajlamait teljesen visszaszorítani? „Pedig lehetséges” – mondja beszélget?partnerem. „Igaz, hogy természett?l fogva rendelkezünk a versengés génjével, de szerintem a boldogság iránti vágyunk er?sebb ennél”. Kulcsszava tehát az egyenl?ség, mely a boldogság els?dleges ismérve.

Layard egy rendkívül furcsa ember. Boldognak mondja magát, de folyton a boldogtalanságon rágódik. Tehet?s, de síkra száll a jóléttel szemben. Nem igazán értem, hogy mit?l lenne alkalmas arra, hogy tanácsokat osztogasson a kormány számára, mit is tegyen jólétünk növelése érdekében. Mindenesetre boldogságunk csak ránk tartozik, és senki másra.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány