Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Nem adjuk meg magunkat
No Surrender
By Douglas Davis
The Spectacor, 26 July 2005


Múlt héten épp a Londont megrázó terrortámadásokat megel?z? nap utaztam a spanyol f?városba, hogy másnap az atlanti szövetség kérdéseir?l beszélgessek José María Aznarral, az egykori spanyol miniszterelnökkel, akinek a 2004. márciusi, 191 halálos áldozatot követel? madridi robbantások a székébe kerültek. Ugyanis mint ismeretes, a merényletet követ? hétvégén a spanyol szavazók megfeledkeztek a nyolcévi kormányzás eredményeir?l: a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésr?l, a költségvetési deficit lefaragásáról, a munkanélküliség felére csökkentésér?l, a régiók jogköreinek növelésér?l, a korrupció visszaszorításáról, azaz arról hogy Spanyolország megkerülhetetlen lett Európában. Az új miniszterelnök az a José Rodríguez Zapatero lett, aki el?djét tette felel?ssé a támadásokért, mivel az ? kormánya vezette a spanyol csapatokat Irakba. „Botrányos és felháborító volt” – emlékszik vissza Aznar, hogy a szocialista vezet? ?t okolta a támadásokért. Csak reményét fejezte ki, hogy ebben a válságos id?szakban a brit társadalom egy emberként fog kiállni miniszterelnökük, Tony Blair mellett. A másfél évvel ezel?tt történteket felidézve visszagondol az Európai Tanács ülésére, melyen az unió honatyái egységesen elítélték a támadásokat, majd arra a következtetésre jutottak, hogy „kivizsgálják a terrorizmus gyökereit jelent? problémákat – a világ szegényeinek helyzetét és gazságtalanság-érzetüket”. Mint mondja, „ez volt Európa reakciója, ami véleményem szerint egy elhibázott lépés volt, hiszen sugárzott bel?le az elszántság hiánya terrorizmus elleni harcra.

Aznar jelenleg egy Egyesült Államokkal foglalkozó alapítvány elnöke (Fundación para el Análisis y los Estudios Sociales), aki úgy nyilatkozik, hogy már nincs étvágya a politikához. De rendkívül feszültnek t?nik az Európai Alkotmány elutasításának témája kapcsán. Véleménye szerint ez egy rendkívüli alkalom Európa újraformálásához, amihez elengedhetetlen szükség van az atlantista er?k támogatására. Spanyolország számára ez egy kit?n? lehet?ség, hogy növelje befolyását Európa m?ködésére, de a jelenlegi vezetés –utal Zapaterora – nem lesz képes ezt kihasználni. De bízik abban, hogy Angela Merkel és Nicolas Sarkozy megválasztásával az Amerika-párti irányvonal felülkerekedik, és feledésbe merül Jacques Chirac koncepciója az Egyesült Államok ellensúlyát képez? Európáról. „? és Schröder” – mondja Aznar – „egy olyan világot szeretnének, mely több hatalmi központ köré szervez?dik. Szerintük nélkülözhetetlen, hogy Európa Amerikával szemben határozza meg intézményeit, azok rendszerét valamint különálló politikáját.”

A terrortámadások kapcsán a beszélgetés kitért az európai multikulturalizmus kérdésére is, ami a volt spanyol miniszterelnök szerint nincs többé. A kontinens kulturális, etnikai, vallási sokszín?sége ellenére minden bevándorlónak tisztelegnie kell a nemzeti lobogó el?tt, és énekelnie kell a nemzeti himnuszt. Aznar szerint az a baj, hogy az európaiak nem ismerik, és nem védelmezik saját kultúrájukat – ami minden kétséget kizárólag a keresztény értékrenden nyugszik -, míg a bevándorlók ragaszkodnak a magukéhoz, és nem kívánnak azonosulni az európaiakkal. Tehát véleménye szerint Európának tárt karokkal kell fogadnia a betelepül?ket, de csak annyi speciális jogot szabad biztosítani közösségeik számára, amelyek nem veszélyeztetik az európai közös értékek érvényesülését. „Egy társadalomban elképzelhetetlen, hogy több különböz? jogokkal és kötelezettségekkel felruházott civilizáció éljen egymás mellett”.

Aznar célja, hogy segítse a szoros transz-atlanti együttm?ködés kialakulását, amely véleménye szerint „szabadságunk, demokráciáink és fejl?désünk legf?bb támasza”. Stabilitásunkat és biztonságunkat csak er?s amerikai kötelékek mentén ?rizhetjük meg.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány