Az FBI adatai szerint szeptember 11-e után az al-Kaida több mint 3000 összeköt?jét fogták el, és mintegy 1000 terrorcselekményt tudtak megakadályozni a hatóságok világszerte. Részleteket ennek módszereir?l nem közöltek, de kétségtelen, hogy két eszköz hozta ezen eredményeket: a titkos Echelonon keresztül történ? elektronikus kémkedés valamint az adatbázis-elemzés. Mindkét technológia felfelé ível? pályára került, azonban a magánszféra védelme miatt fejl?désük nem ígérkezik mell?zni minden problémát.

Az Echelon egy globális lehallgató rendszer, melyet a National Security Agency (NSA) valamint ausztráliai, brit, kanadai és új-zélandi testvérintézményei üzemeltetnek. A rendszer minden elektronikus kommunikációs jelet összegy?jt, mely m?holdon, mikrohullámon, száloptikán vagy rézkábelen keresztül terjed. Az így szerzett adatokat az NSA számítógépei terrorgyanús nyomok után kutatva megsz?rik, a felesleget törlik, a többit pedig továbbküldik humánelemzésre. Az emberek azonban már nem dolgoznak oly hatékonyan, mint az NSA gépei. Így például egy szeptember 11-ére vonatkozó, 10-én elfogott üzenet csak 12-én került emberi kezekbe. Az FBI jelenlegi nyilatkozatai szerint már sikerült 12 órára sz?kíteni a fenti intervallumot, de a végs? cél a majdnem párhuzamos analízis lehet?vé tétele.

A másik széles körben használt eszköz az adatbázis-elemzés, mely segítségével több adatbázis tételeit lehet párhuzamos elemezni a közös kapcsolódás pontokat kiemelni, a pénz nyomát követni. Az Egyesült Államokban ki is dolgoztak egy ilyen rendszert (Terrorist Information Awareness – TIA), a programot azonban a magánszféra túlzott mérték? megsértésére hivatkozva leállították. A fejlesztések azonban tovább folynak, nagy tekintet fordítva a magánszféra sérthetetlenségének megóvására. Ennek egyik megoldása az „anonimizáció”, mely módszerrel az eredeti adatokat összefüggéstelen bet?k és számok halmazává alakítják, amely rendszerben maga a program képes eligazodni, a küls? szemlél? azonban már nem.

A technika soha nem fogja megszüntetni magát a terrorizmust, de az olyan módszerek, mint az adatbázis elemzés jelenleg a legjobb rendelkezésre álló eszközeink egyike, mellyel elejét vehetjük az újabb támadásoknak.