Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Növekedés és kereskedelem az eurózónában
Adjustment and Trade in the Euro Zone
By Ali Al-Eyed and Sylvia Gottschalk
National Institute Economic Review, No. 193. July 2005


Az eurózóna idén is meglehet?sen lanyha gazdasági növekedést mutat. Számításaink szerint a térség GDP-növekménye a 2004-es 1,7 százalékról 1,5 százalékra fog csökkenni 2005 folyamán, hogy aztán 2006-ra nekilendülve elérje a 2,0 százalékot. Az idei lassulás mögött a gyenge kínálatoldali mutatók állnak (Németország munkaer?-piaci nehézségei, a kereskedelem liberalizálása folytán az olasz gazdaságban végbement strukturális változás, a magas infláció). A kedvez?tlen körülményeket azonban csak tovább rontotta a 2005-ös év történéseinek sorozata. A globális gazdasági folyamatok mellett az európai politika jelenlegi hullámvölgye okolható a vártnál is gyengébb eredményekért. Sem az új alkotmányra mondott francia és holland „nem”, sem a költségvetési tárgyalások kudarca nem tett sok jót Európa számára. Ráadásul az olyan lassú dinamikájú gazdaságok, mint az olasz, a holland vagy a portugál, a Stabilitási és Növekedési Paktum korlátozásai miatt kénytelenek lemondani az aktív fiskális politika alkalmazásáról. A gazdasági nehézségek azonban nemcsak az eurózóna országait érintik. Az Egyesült Királyság és Svédország rosszabb teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy az egész Európai Unióra vonatkozó növekedési adatainkat is a várt 2 százalékról 1,5-re módosítsuk. De ezt a mutatót is nagyban javítja az újonnan csatlakozott tíz állam teljesítménye, melyek számításainak szerint 3,5 százalékos GDP-növekményt fognak mutatni 2005 folyamán, majd felgyorsulva várhatóan 4,75 százalékon állapodnak meg középtávon. A térség lassulásának egyik f? oka exportjuk mennyiségének csökkenése, ami egyrészt az eurózóna gyengélkedéseinek, másrészt pedig valutáik (els?sorban a lengyel zloty és a magyar forint) euróhoz viszonyított er?södésének tudható be.

Az eurózónát sújtó legnagyobb probléma továbbra is a rendkívül gyenge hazai kereslet, mely hátterét a strukturális válság és a lisszaboni programban jóváhagyott reformok gyakorlatba ültetésének folyamatos késleltetése adja. A bizonytalanság következtében, mely ezen reformok meglépésének id?pontja kapcsán alakult ki, a befektet?k vonakodnak elhelyezni pénzüket a régióban, a bérek és a fogyasztás pedig stagnálnak.

A küls? szektor vonatkozásában az eurózóna országai jóval kedvez?bb képet festenek. 2005 folyamán az export 4,5 százalékos növekedése várható, míg az import csak 4 százalékkal fog n?ni az év végére. A nettó export pozitívuma középtávon is stabilan várható.

Az Európai Központi Bank által kordában tartott infláció 2,5 százalékos.

Ezek után pedig lássuk az eurózóna legjelent?sebb államainak gazdaságáról készült helyzetjelentéseket:

Németország

A német gazdaság a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi –0,1 százalékos „növekedési” adatok után a fellendülés jeleit mutatta az idei év els? negyedében. Ennek alapja a nettó export, amely azonban nem mutatkozik elég er?snek a hazai kereslet növeléséhez, így az idén sem számolhatunk a GDP gyors ütem? növekedésével, mely számításaink szerint 1,25 százalék alatt marad. Az országban javult a befektet?i környezet, mely els?sorban a szeptemberi el?rehozott választásokkal kapcsolatos pozitív várakozásoknak tudható be. De az idén még mindig 0,75 százalékos csökkenéssel számolunk a befektetések terén, hogy aztán 2006-ra 2,25 százalékkal megugorjon.

A munkaer?piac gyengesége, a szakszervezetek tárgyalópozícióinak romlása és a tétova befektetések minimális szinten tartják a bérek és egyéb jövedelmek növekedését, így 2005 folyamán csekély mérték?, 1 százalék alatti inflációs mutatókat várunk.

A lassú növekedés következtében visszaes? adóbevételek vajmi keveset változtatnak a költségvetési hiány jelenlegi súlyos helyzetén, amely – a pénzügyminisztérium júniusi tájékoztatása szerint – a következ? három évben sem fog a Stabilitási és Növekedési Paktumban kijelölt 3 százalék alá süllyedni.

Franciaország

A francia gazdaság a bizonytalanság periódusába került. A GDP-növekedés a stagnálás és a lomha növekedés fázisai között ingadozik. A mutató 2005-ben 1,5 százalék körül várható, mely mögött els?sorban a magánszektor fogyasztásai állnak.

Az ország 10,1 százalékos munkanélküliséggel küszködik, habár a kormány számos intézkedést foganatosított annak leküzdése érdekében. Nem is csoda, hiszen egy, az alkotmányos népszavazás után készített felmérés kimutatta, hogy a nem szavazók jelent?s tábora a munkanélküliek közül került ki. Így a miniszterelnök, M. de Villepin egy új foglalkoztatásügyi programot indított, melynek els?dleges célcsoportja a francia kis- és középvállalkozói réteg.

Az elkövetkezend? két évben a francia költségvetés egyenlege is át fogja lépni a maastrichti határokat.

Spanyolország és Olaszország

A spanyol gazdaság teljesítménye várhatóan továbbra is er?sebb, mint amilyen az az eurózónában általában véve. A GDP rövid távon 3 százalék körül várható, középtávon pedig 2,5 százalék felett t?nik megállapodni. E mögött a jelent?s hazai kereslet áll, melyet els?sorban a magánszektor lakásvásárlásai és a kormányzati kiadások tesznek ki. A küls? szektor nem járult hozzá jótékonyan a gazdasági növekedéshez (az alacsonyabb export miatt az eurózóna gyenge kereslete és az er?s euró okolható).

Ezzel szemben Olaszország gazdasága már 2002 óta nagyon lanyha képet fest. Két év 0,4 százalékos növekménye után 2004- ban az éves outputnövekmény – a küls? szektornak hála – 1 százalékra emelkedett. 2005-re mégis stagnálásra számítunk. 2006 lehet a fellendülés kezdetének az éve, amikor is a gazdaság 1,75 százalékos növekedést mutathat, míg 2007 és 2011 között egy 1,5 százalék körüli értékre számítunk.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány