Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Vallási türelmetlenség
Religious Intolerance
By Martha Nussbaum (University Of Chicago)
Foreign Policy, September/October 2004


Olykor a leg?sibb ideológiák a legveszélyesebbek, s ez fokozottan igaz a vallásos intoleranciára. Mi több, ez az ideológiai forma ma új fénykorát éli. Igaz ez a muszlimok és a hinduk közötti regionális, fel-fellángoló atrocitásokra, vagy az Európában tapasztalható antiszemita újhullámra, els?sorban pedig az iszlám széls?ségesek Egyesült Államokkal szembeni terrorjára. De a sor még hosszú ideig folytatható lenne.

Két ideológia tipikusan el?mozdítja a vallási töltet? intolerancia terjedését. Az els? szerint a saját hit az egyetlen igaz hit, a többi pedig alapvet?en hibás és morálisan kifogásolható. Az e szerint gondolkodók persze ugyanakkor elvárják, hogy más népek ne vonatkoztassák ezt saját hitükre. Ennél is jóval veszélyesebb a második ilyen ideológia, amely szerint az állam és a polgárok elnyomhatják rákényszeríthetik a másként gondolkodó vagy másban hív? kisebbséget a „korrekt” hitre. Ez utóbbi ideológiát tapasztalhatjuk a Föld számos demokratikus országában (Franciaországban például betilthatják a vallási jelképek viselését az iskolákban). Pedig ez ellentmond a demokrácia alapeszméinek, a szabadságnak és az egyenl?ségnek. A vallási intolerancia számára a tömegek megnyerése nem nehéz feladat. Az ember a kezdetekt?l óvatosan, el?vigyázattal osztja meg másokkal legnagyobb értékeit, mint az étel, a szeretet vagy az élet maga. A vallások segítenek az embereknek legy?zni a haláltól való félelmüket, és motiválják is ?ket morális javulásra és a hit követésére. Gyorsuló világunkban az emberek ütköztetik etnikai és vallási különböz?ségüket, ám az eddigieknél is félelmetesebb módokon. Ennek visszaszorítására nem elegend?ek csupán jól szerkesztett törvények, ez egy szociális probléma. A közélet normái nem elégségesek az oktatás és a kulturális élet megfelel? „aknamunkája” nélkül az el?ítéletek ellen. Ezeken a területeken hangsúlyt kell kapnia a sokszín?ségnek, a toleranciának. Er?sebben kell gondolkodnunk rajta, milyen retorika tudja a jelenleginél jobban szolgálni a pluralizmust és a toleranciát. Az Egyesült Államok polgári jogi mozgalmai megértették mindezt. Martin Luther King tökéletesen bemutatta beszédeiben, mi lenne a megfelel? retorika mindehhez. A jelenlegi washingtoni adminisztráció használható tervekkel rendelkezik annak fontosságával kapcsolatban, hogy ne démonizálódjon az iszlám fogalma. Ezzel egyidej?leg ugyanakkor tered ad a keresztény fundamentalizmusnak (pl. John Ashcroft igazságügyminiszter).

Minden mai modern állam vezet?je, akár vallási egyenl?ségr?l vagy egyenl?tlenségr?l vizionál, a nyelven és az imázson keresztül képzeli el azt. Minden vezet?, aki nem gondolkodik kell? óvatossággal a toleranciáról folyó közbeszéd el?mozdításáról, hozzájárul az emberi egyenl?ség eszméjének elt?néséhez.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány