Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Egy férfi, akinek küldetése van
Man with a Mission
By Stryker McGuire
Newsweek International, June 20 2005


Abban a pillanatban, amikor a gy?ztes választások után Tony Blair megkezdte volna rövid pihenését valamely napfényes tengerparton, Franciaország és Hollandia új értelmet adott az életének. A két ország alkotmánytervezetet elutasító referendumai példátlanul lefullasztották az Európai Unió motorját. És ezzel a szervezet soros elnökségét július 1-jét?l betölt? Nagy-Britannia miniszterelnöke – nem el?ször, ám talán utoljára – megkapta a lehet?séget arra a szerepre, amelyet a legjobban szeret: olyan vezet?vé válhat, aki igazi missziót képvisel.

Blair elmúlt évei ékesen bizonyítják, hogy a miniszterelnök szinte képtelen meglenni valamiféle küldetés nélkül. Koszovó, Afganisztán, Irak, Afrika segélyezése – és most a válságát él? Európa. Külhoni szerepvállalásainak árát népszer?ségében ugyan megszenvedte odahaza, ám karizmatikus személyisége nem engedi távozni kormányát a Westminsterb?l. És hogy a korábbi jóslatok ellenére még mindig az egyik legnagyobb legitimációval bíró európai vezet?r?l van szó, azt igazolja az eddig megfellebbezhetetlennek tartott Jacques Chirac drámai népszer?ségvesztése vagy éppen Gerhard Schröder németországi kötéltánca az el?rehozott választások körül. Még ha oly meglep? és igencsak ironikus is, de az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy a „nagyok” közül jelenleg Blair Európa leghitelesebb politikusa.

A felborult papírformák szerinti küzdelem Chirac és Blair között az EU költségvetése kapcsán megkezd?dött Brüsszelben – a tét azonban ennél jóval nagyobb: Európa jöv?je. A brit miniszterelnök ragaszkodik az egykor Thatcher asszony által kiharcolt visszatérítésekhez a szigetország számára, míg a francia államf? szerint ezzel végleg betelt a pohár. Blair a nézetkülönbségeket arra is felhasználja, hogy az alkotmány leszavazása kapcsán felszínre hozza és az eddigieknél is nagyobb skálán kommunikálja a brit Európa-álláspontot, mely szerint az integrációnak most szünetre és önvizsgálatra van szüksége. Utóbbihoz mindenképpen hozzátartozik, hogy megválaszoljuk a máig nyitott kérdést: mi is a végcél Európa számára? A dilemma a tíz újonnan csatlakozott ország által keltett francia és német félelmek okán – akik nemzetgazdaságuk és magas munkanélküliségi rátájuk további romlásától tartanak – rendkívül id?szer?. Pláne, ha ehhez hozzávesszük a franciák slágertémáját, a ténylegesen rettegett török EU-csatlakozást.

De hogyan is nevezzük azt a „félelemcsomagot”, amelyben mindezen faktorok szerepelnek, s amelyekt?l a „Régi Európa” vezet?i és lakossága olyannyira félnek? A válasz egyszer?. Brit Európának. A további b?vítés, az Amerika-barátság, a liberális gazdaságpolitikával sikeres kelet-európai országok, a hagyományos gazdasági és szociális jóléti modellek reformjának hangoztatása mint ezt a rejtett fogalmat takarják. Amely ráadásul Angela Merkel CDU-elnök esetleges ?szi kancellárrá választásával már a „Régi Európából” is támogatókkal bír majd. Ilyen körülmények között Blairre valóban új szerep vár: minden akadállyal szembenézve meg kell próbálnia egységesíteni az érdekcsoportokat, a legalábbis hozzá mérhet? súlyú nagy európai vezet?ket, és példátlanul sikeres vezetést kell megvalósítania a következ? hónapokban. Ha sokak reménye beigazolódik, és mindez sikerül, akkor Európa nemhogy túlélheti a jelenlegi, nemleges referendumok okozta sokkot, hanem újult er?vel folytathatja útját a növekedés felé.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány