Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Mi történik, ha a britek nemmel szavaznak?
What If the British Vote No?
By Charles Grant
Foreign Affairs, May / June 2005


2004. június 4-én az Európai Unió tagállamai egy olyan szerz?dés tervezetét fogadták el amely, ha életbe lép, gyökeresen megváltoztatja az unió m?ködését. Hogy miként? Az Európai Unió el?ször is saját külügyminisztert szeretne. A szervezet ezután a többségi elvet 55%-ra vagy a lakosság 65%-ára módosítaná. Az unió új hatalomra is szert tenne az igazságügy és a belügyi együttm?ködés terén, és b?vítené a minisztériumközi együttm?ködések rendszerét. A 25 tagállam mindegyikének beleegyezése szükséges a terv életbelépéséhez, melyet hol parlamenti ratifikációval, hol népszavazással visznek d?l?re a nemzeti kormányzatok. Tíz ország a referendum kiírása mellett döntött. Februárban els?ként a spanyolok szavaztak, s 77%-uk az alkotmány mellett foglalt állást. Hasonló eredményeket várnak az elemz?k Portugália és Luxemburg esetében is. Ennél sokkal kevésbé egyértelm? azonban a francia, a holland, a lengyel, a dán, az ír és a cseh népszavazások kimenetele. A referendum mellett dönt?k közül egyedül az Egyesült Királyságban t?nik biztosnak a nemleges (elutasító) végeredmény. Ám még ha kizárólag a britek szavazzák is le a tervezetet, az EU-t akkor is intézményes válság fenyegeti.

A jelenlegi európai folyamatok rendkívül összetettnek t?nnek. Számos tagállam az alkotmányozási folyamat segítségével igyekszik kijjebb szorítani a briteket az unióból. Franciaország és Németország egy „kemény mag” kialakítására törekszik, amely módosult és némileg elkülönült intézményi keretek között az eddiginél szorosabb, politikai uniót valósítana meg. Más országok szakpolitikák szerinti együttm?ködési csoportok kialakításának irányában dédelgetnek ambíciókat. Hosszú távon minden elképzelés osztozik a célban: minden tagországnak minden együttm?ködési szeletben jelen kell lennie, s így kialakítható a politikai egység. Egy ilyen irányú fejl?dés nem sok jót sejtet az EU transzatlanti kapcsolatainak jöv?je szempontjából. Ha létrejön egy, a franciák és a németek által javasolt kemény mag, az Egyesült Királyság és az USA más szövetségesei, mint Lengyelország nem kívánnak részt venni abban. Az ? szavuk pedig akár drámaian visszavetheti a szervezet politikai ambícióit. A briteket például kezdetekt?l és általánosan az „euroszkeptikus” jelz?vel illetik a szervezet legtöbb tagállamának véleményformálói. 1973-as belépésüket követ?en a kés?bbi Európai Unióba az egységesüléshez f?z?d? viszonyuk szinte csak romlott. Ez nem véletlen, hiszen az ország két f? politikai pártja, a Konzervatív és a Munkáspárt is hosszú ideig határozottan az integrációt Nagy-Britanniával összeköt? szálak elvágása vagy legalábbis meggyengítése mellett kardoskodott, s mai Európa-párti pozícióik – különösen a New Labouré – már egy er?teljes politikai számítási folyamat eredménye. Az alkotmányos szerz?déstervezetr?l szóló népszavazás esetleges – és jelenleg biztosra vehet? – elvetése a lakosság részér?l romba döntené a kormányzó Munkáspártnak ezen, eddig kiérleltnek hitt irányváltását. Az is tény azonban, hogy mindez csupán a „szilárd” Európa-pártiság formális elutasítása lenne, hiszen a felmérések szerint tízb?l négy brit állampolgár már ma is egyenesen kiléptetné a szigetországot az Európai Unióból.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány