Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A növekedés egyensúlyi állapotának visszaállítása Ázsiában
Rebalancing Growth in Asia
By Amanda Choy
National Institute Economic Review, April 2005


A rendkívül magas olajárak ellenére Ázsia és els?sorban pedig Japán és Kína gazdasága az elmúlt évben is kell?en rugalmas tudott maradni – eltekintve kisebb viszszaesésekt?l, melyek helyrebillentése a 2005-ös évre vár. A régió növekedésének els? számú motorja természetesen Kína, amely azonban legalább annyi hosszabb távú kockázatot is magában rejt, mint további növekedési potenciált.

Az els? számú ilyen kockázatot az ország makroökonómiai rugalmatlansága jelenti. 2004-ben Kína éves növekedési mutatója 10%-ról 9,3%-ra esett vissza, emellett a CPIinfláció 5%-os csökkenése után 2% körül állapodott meg 2005 januárjában (bár februárra ismét 4% környékén alakult). A növekedési generátornak tekinthet? partvidéki metropoliszokban, így például Sanghajban az ingatlanárak 2003-ban bekövetkezett 29%-os emelkedését követ?en 2004-ben újabb 10%-os drágulás ment végbe. Az ingatlanhitelezés legnagyobb forrása, a People’s Bank of China ennek megfelel?en emelte a hitelkamatot is. Az amerikai dollár gyengélkedésének is köszönhet?en a kínai export újabb er?södést könyvelhetett el, s növekedési ütemére 2005-ben 8,9%-ot, 2006-ban 7,5%-ot jövendölnek az elemz?k.

2004 utolsó negyedévének adatai jól jelzik, hogy a japán gazdasági növekedés kismértékben elvékonyodott, valamint visszavetette egy technikai recesszió is, amelynek köszönhet?en 0,3%-kal volt kevesebb a növekedési ütem, mint egyébként lett volna. A törékeny gazdasági növekedés egyik legfontosabb bels? oka a hálózati export és a privát fogyasztás gyengülése, amelyek negatív hatást gyakorolnak a GDP-re (bár az el?bbi hatása valójában csekély, hiszen a hálózati export részesedése a GDP-b?l mindössze 3% körüli). A privát fogyasztási ráfordítás, amely 2004-ben a japán GDP 56%-át adta, egy 2003 utolsó negyedévében bekövetkezett, 1,5%-os, ígéretes növekedést követ?en 2004-ben 0,2%-kal csökkent.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány