Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az orosz átalányadó-reform
The Russian Flat Tax Reform
By Anna Ivanova, Michael Keen and Alexander Klemm
IMF Working Paper, January 2005


2001-ben Oroszország radikálisan csökkentette személyi jövedelemadójának (personal income tax, PIT) mértékét, egykulcsos rendszert vezetve be az igen alacsony, 13%-os szinten. A következ?, 2002-es évben a PIT-b?l származó állami jövedelem 26%-kal növekedett. Ez a siker óriási visszhangot váltott ki a politikai döntéshozók körében, s az intézkedést az elmúlt évek legfontosabb reformjává emelte.

Ugyanakkor a siker mögött álló okok indokolatlanul kis mértékben szolgáltak kutatások alapjává. Ez a kutatás azt a kérdést igyekszik feltenni, mely szerint valóban a magas állami bevételek adják-e a reform els?dleges fontosságát? Feltételezésünk – s kutatási eredményeink – szerint ugyanis a bevételi oldal növekedése nem szükségszer?, még ilyen radikális változtatásokat követ?en sem.

Mindenekel?tt tisztáznunk kell, hogy a PIT reformja nem kezelhet? különálló egységként, hanem a vele párhuzamosan végrehajtott, teljes munkaadóztatási reform koncepciójába illeszkedett, s szorosan kapcsolódnak hozzá a munkaer?-kínálat és a bérezés aktuálisan jellemz? arányszámai. Másodszor: nem feledkezhetünk meg arról, hogy közvetlenül a reform végrehajtása után még nem volt el?re tudható (vagy akár csak alaposan feltételezhet?) a PITbevételek radikális növekedése. A kiszámíthatatlanságot jól bizonyítja, hogy a kutatás szerint a bevételek növekményének legnagyobb része azon rétegekt?l származott, akiket a reform egyébként csupán viszonylag kis mértékben érintett. A bevételek növekedése egyértelm?en szoros összefüggésben állt ugyanakkor a vállalati, ill. magánszféra változékony bérszínvonalával.

A reform nem gyakorolt szükségszer?en er?s hatást a foglalkoztatottsági rátákra. A magas árszínvonalú munkaer? alkalmazási szintje ennek megfelel?en csekély kapcsolatot mutatott a reformmal. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a változtatások ne eredményeztek volna jelent?s hatást a piaci viselkedésekre. Hiszen els?sorban maga a reformot követ? adófizetési hajlandóság növekedése eredményezte a nagyobb bevételeket.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány