Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Európa elirigyli a Szilícium-völgyet
Europe’s Silicon Envy
By Rana Foroohar
Newsweek International, April 25, 2005


Mindannyian jól ismerjük a Szilíciumvölgy (Silicon Valley) nevét. De mi a helyzet a cambridge-i Silicon Fennel? Vagy a Glasgow közeli Silicon Glennel? Hogy a franciaországi C?te du Siliconról már ne is beszéljünk…

S mindez csupán pár kiragadott példa Európa kés?i 90-es években létrehozott innovációs vidékeinek sorából. Az elmúlt években Helsinkit?l Münchenig számos térség megpróbálta létrehozni a saját fejlesztési csomópontját, mintául véve a kaliforniai Völgy történetét. Pedig néhány esztend?vel ezel?tt, ha valaki azt emlegette volna, hogy Európa hamarosan versenyre kel majd az Egyesült Államok és KeletÁzsia hasonló törekvéseivel, minden bizonnyal csupán rossz viccnek min?sítettük volna a feltételezést.

„A technológiai központ az a hely, ahol egy üzleti tervb?l képes vagy egy kitollasodott vállalkozást létrehozni egyetlen hét alatt” – vallja Danny Rimer, az Index Ventures londoni szakért?je. „E definíció alapján a világon csupán két valódi technológiai központ létezik: a Szilícium-völgy és Izrael” – teszi hozzá. Európának a szakért?k egybehangzó véleménye szerint valóban komoly akadályokat kell legy?znie, ha a vezet? technológiai hatalmak nyomába kíván eredni. A gond – számos bennfentes szerint – egyel?re az elképzelések koncepciótlanságában keresend?. Cambridge, amely az öreg kontinens els? számú technológiai központja, mindössze hatodát teszi ki a Szilícium- völgynek a földrajzi területet és a kisvállalkozások számát tekintve egyaránt.

Nem kevésbé beszédes tény, hogy az itt székel? vállalatok közül egyedül csak az ARM tudott globális vezet? szerepre szert tenni a saját iparágában (amely egyébként a cell phone fejlesztés). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Európa ne rendelkezne kiváló technológiai cégekkel. Ám összességében a világ 20 legértékesebb fejleszt?vállalata közül mindössze három található a kontinensen. Az ún. dot-com boom (az internetes vállalkozások robbanásszer? megnövekedése – a szerk.) ideje alatt Európa nem volt képes felmutatni saját úttör?it – mint amilyennek Amerikában az eBay vagy az Amazon.com bizonyult. A egyik legnagyobb nehézséget a 25 különböz? adórendszer jelenti. A feltöredezett piac hasonlóan megkerülhetetlen akadály. Mivel egy-két kivételt?l eltekintve e gátak az egyébként ragyogó elképzelések halálát jelentik, sok fejleszt? az Egyesült Államokban próbál szerencsét, amely tény a min?ségi szürkeállomány csökkenését is eredményezi – ezt nevezik az öreg kontinensen (nem túl korrekt módon) agyelszívásnak.

Természetesen nem kizárólag rossz hírek érkeznek Európából. Például a mobilkommunikációban a kontinens jó eséllyel pályázik a vezet? szerep kivívására. Az ún. régi Európa munkaer?-piaci reformjával, valamint képzési rendszerének átalakításával más területeken is képes lehet az el?relépésre. Ráadásul az internet elterjedése valószín?leg a földrajzi központok szerepét is csökkenti majd a jöv?ben. Fejlesztési irányvonalak léteznek Európában, hiszen már most igyekeznek kiemelten kezelni például a nano- és biotechnológiát. Ha elég áldozatkészek, sikerülhet nekik – ellenkez? esetben a lemaradás hosszú távon fennmarad.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány