Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az állam szerepe az evolucionista gazdaságtanban
The Role of the State in Evolutionary Economics
By Francois Moreau
Cambridge Journal of Economics, Volume 28, Number 6, November 2004


A közpolitika (public policy) általánosságban el?mozdítja a piaci folyamatokat. Legtöbbször még irányítja is azokat. Az állam a közpolitikán keresztül képes arra, hogy magánjelleg? kapcsolatai segítségével konstruktív szerepet játsszon a társadalom egyéni céljainak megvalósításában – amelyeket ugyanakkor az egyének képtelenek segítség nélkül elérni.

Ezen tanulmány szerint a közpolitika hatásköre szélesebb az evolúciós (fejl?désközpontú) közgazdaságtan megközelítésében, mint a neoklasszikus néz?pont esetében, amely szerint a kormányzat közvetlen irányítási képessége a gazdasági rendszert illet?en er?sen korlátozott.


Az állam szerepének tanulmányozása egy általános empirikus és egy szektor-orientált megközelítésben ragadható meg leginkább – mely szemszögeket a fejl?désközpontú közgazdaságtan képvisel?i hosszú ideje el?szeretettel alkalmazzák. A szektor-orientált megközelítés f? terepei a technológiai-, a tudományos-, a környezet- és az ipari politika.


E tanulmányban összegzett kutatások három fontos eredményt céloznak: az állam szerepének tipológiáját minden perspektívának megfeleltetve; az evolúciós közgazdaságtudomány vonatkozó tételeinek próbára tételét; végül pedig egy lehetséges fejl?d? közpolitika körvonalainak felvázolását.


Az állam neoklasszikus szerepét?l a fejl?désközpontú perspektíváig


A neoklasszikus elméletben az állami beavatkozás legitimációja két dologra támaszkodik. Egyrészt az általános törvényi és gazdasági programra, amelyet az 1960-as és 70-es évek során fejlesztettek ki a neoklasszikus közgazdaságtan institucionalista képvisel?i. Eszerint az állam egyik szerepe a definiálás és formázás a törvényhozáson és a bíráskodáson, a vállalatok és egyének gazdasági tevékenységének keretbe foglalásán keresztül. Az állam határozza meg tehát a játékszabályokat. Nem játékos, viszont bíró. A fogyasztók felé informáló szerepet is betölt a min?ség ellen?rzésén keresztül. Utóbbihoz kapcsolódóan szintén az államra hárul az indokolt büntetések kiszabásának ill. azok kikényszerítésének garantálása.


Másrészt az állam feladata egyes piaci elégtelenségek illetve meghibásodások, kudarcok korrekciója is – amely szándékos és közvetlen piaci beavatkozást jelent, szemben az el?z? szerepkörökkel. Ilyen piaci „meghibásodások” katalizátoraiból alapvet?en három típust különböztethetünk meg: a monopólium létrejöttét, a közösségi javakat és a küls? (külföldr?l származó) behatásokat. Hozzá kell tennünk, hogy két évtizeden keresztül a befejezetlen piaci struktúrák és a tökéletlen piaci információk egy további instabilitási tényez?t jelentettek. Mindezek során az állam alkalmassá és kívánttá vált a beavatkozásra, mert az egyének nem tudták megvédeni magukat a piac kiszámíthatatlanságától ill. a piaci szerepl?k megbízhatatlanságától. E jelenségek oka a piaci szerepl?k részér?l fennálló kölcsönös opportunizmus.


A piaci mozgások ára végül hierarchiát hoz létre. Ezeknek az áraknak a minimalizálása érdekében ugyanakkor a piaci szerepl?k ill. egyének egy irányító és korlátozó hatalmat igényelhetnek. Ez lehet az állam. Az államnak három prioritása lehet: a hatalom az adó beszedésére, a hatalom az el?írásokra és a hatalom a büntetésekre – valamint (és esetünkben ez a lényeges) er?sebb képesség a piaci mozgások költségeinek leszorítására, mint amilyennel maga a piac rendelkezik. Ehhez járul még a piaci együttm?ködés el?mozdítása, a piaci hálózatok kiépítésére valamint a kooperációra való ösztönzés.


Az állam, mint a piaci folyamatok el?mozdítója



Neoklasszikus megközelítés Fejl?désközpontú megközelítés
Miért kell az államnak intervencionistának lennie? Definiálni és formálnia kell a törvényhozáson és a bíráskodáson keresztül. Meg kell határoznia a piaci tevékenységek kereteit. Ki kell javítania a piaci hibákat.
A túlzott kiszámíthatatlanság miatt, amely az optimális gazdasági pályát övezi.
Az állami beavatkozás kontextusa Tökéletlen információk (asszimetria), kockázatos vagy kiszámíthatatlan közeg, anyagi racionalitás Tökéletlen információk (asszimetria), széls?séges kiszámíthatatlanság
Az állam el?nyei a piaci mechanizmusok fölött Hatalom az adószedésre; hatalom az el?írásra; hatalom a büntetésre; nagyobb er? a piaci mozgások árának leszorítására, ösztönz?késség a piaci együttm?ködés, hálózatok és kooperáció kialakítására A magánszféra szerepl?inél nagyobb képesség a gazdasági folyamatok befolyásolására
Csapdák, amelyeket az államnak el kell kerülnie Ingerl? problémák (a bürokrácia csapdája, lobbik, önzés) Ingerl? problémák (a bürokrácia csapdája, lobbik, önzés); tudásbeli hiányosságok (a megfelel? piaci információk hiánya); az intézkedések visszafordíthatatlansága, a múlttól és a kijelölt útvonaltól való függés
Döntéshozatali ismérvek Az id?tlen és általános jólét maximalizálása Probléma azonosítás és a lehetséges javítási mód utáni kutatás a társadalmi egyetértésen alapuló közérdek szerint, amely az érdekeltek közös érdeke


Összességében a fejl?désközpontú közgazdaságtan szerint bizonyos piaci hibákat kizárólag az állam képes kijavítani ill. megel?zni a megfelel? intézményi struktúra kialakításával. Ezzel együtt a közgazdaságtan leszögezi, hogy az állami intervenció sikere sohasem garantálható.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány