Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Nem igazán emelkedett stílus
Not the Queen’s English
By Carla Power
Newsweek International, March 7, 2005


Az angolt tanult úton beszél?k száma ma már a háromszorosa az angolt anyanyelvként beszél?k számának. Márpedig ez alapvet?en megváltoztatja kommunikációnkat.

Évszázadokon át a Cambridge School of Languages jelentette az angolszász nyelvoktatás fellegvárát, igazi arisztokrata vonalvezetéssel. Ezen intézmény mai f? riválisa nem Oxford, hanem az Euro Languages School (Euro Nyelviskola), ahol egy három hónapos kurzus mindössze 16 dollárba kerül. A nyelviskola tanárainak kiejtése meglehet?sen rendhagyónak tekinthet?: a „we” névmást „ve”-nek, a „primary” melléknevet „primmry”-nek ejtik. Nem elszigetelt esetr?l van szó, a nyelviskola-hálózatokban mindez általános. A helyzet komolyságát jelzi, hogy csak Indiában az angoltanítás évi 100 millió dolláros üzletet jelent.

Mindez abba a globális trendbe illeszkedik, mely szerint világszerte százmilliók kezdenek angolul tanulni és sajátítják is el a nyelvet. Az angol válik a beszéd, a technológia és egyre inkább az üzlet kizárólagos nyelvévé is. Kevesebb, mint egy évtized alatt kétmilliárdan kezdtek angolul tanulni a Földön – s így hárommilliárdra emelkedett azoknak a száma, akik valamilyen szinten beszélnek angolul. Caracastól Karachiig a szül?k nyelviskolába íratják be gyermekeiket, és ösztönzik ?ket az angol elsajátítására. Ázsia angolul beszél? lakosságának száma ma már egyenl? a teljes amerikai kontinens, Nagy-Britannia és Kanada angolul beszél? lakosságának számával. Több kínai gyermek tanul ma angolul (kb. 100 millió), mint a teljes brit lakosság.

A nyelvtudomány számára márpedig ez már egy teljesen új világ. Soha korábban egy nyelvet ennyi ember nem beszélt a világon. A probléma az, hogy az újonnan angolt tanulók nem mélyednek el a nyelvben, mi több, kedvük szerint formálják azt. A tradicionális angolt jelent? „Englog” mellett kialakul az elszigetelt „Japlish” a japán szigeteken, a „Tagalog-befolyású angol” a Fülöp-szigeteken, a „Hinglish” Dél-Ázsia országaiban. Hogy nem csupán hangzatos frázisokról van szó, elég szemügyre vennünk az „Are you hungry?” („Éhes vagy?”) kérdés ázsiai egyetemi campusokban hallható megfelel?jét: „Hungry kya?” De nem csupán Ázsiáról beszélünk, hiszen hasonló nyelvi torzulások érzékelhet?ek például Dél-Afrikában is.

Tudomásul kell vennünk, hogy az angol nyelv lesz a jöv? globális közös nevez?je. Ha koreai üzleti vezet?ként Sanghajban tárgyalsz majd, ha német Európa-politikusként törvényeket hozol Brüsszelben, ha brazilként biokémiai konferencián veszel részt Svédországban, minden bizonnyal angolul beszélsz majd. Amikor pedig a világ közös nyelvként adoptálja az angolt, a legtöbbet azok veszítenek vele, akiknek az anyanyelvükr?l van szó.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány