Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A történelemcsinálás autóatlasza
A Road Map to Making History
By Jon Meacham
Newsweek International, January 24, 2005


Mi tehet naggyá egy elnököt? A lehetséges válaszok nem is annyira megfoghatatlanok, mint azt els? ránézésre gondolnánk. Egy-egy történelmi személyiség példáján keresztül bepillantást nyerhetünk a receptekbe.

Az újraválasztás békésen zajlott. Hatvan esztend?vel ezel?tt, ugyanezen a héten (1945. január 20.) Európa már közel hat éve háborúban állt, Amerika azonban csak körülbelül három éve. Három héttel halála el?tt Franklin Delano Roosevelt úgy döntött, mérsékli a vidámságot, a látványos ünnepségeket. 1933-as legendás beszédéhez képest („a legfontosabb dolog, amit?l félnünk kell, maga a félelem”) visszafogottabb beszédre készült. Sokkal inkább felolvasás volt ez, mint hatásvadász beszéd: Roosevelt politikai örökségének körvonalait mégis megismerhettük bel?le („a politika és a vezetés emberi vállalkozás; Amerika egy még befejezetlen kísérlet; a világ barátok és ellenségek szomszédsága, karnyújtásnyira egymástól; nem az izoláció, hanem a további kibontakozás a helyes út”). Roosevelt f? üzenete úgy hangzott: „a legjobb módszer, ha barátokat akarsz szerezni, az, hogy te magad igazi és jó baráttá válsz.”

Napjainkban, George W. Bush újraválasztásakor akár nagy hasonlóságokat is felfedezhetünk Roosevelt és a mostani elnök között. Bush vallja, hogy a demokráciát terjeszteni szükséges, ha kell, akár er?vel is; s hogy odahaza egy er?s, komplex szövetségi kormányzatnak kell m?ködnie. Könny? azonban félreértelmezni FDR örökségét, ezért álljon alább pár példa a helyes interpretáció érdekében.

Felkészülni rá, hogy esetenként nem leszünk népszer?ek. Erre minden változásra, transzformációra különösen hajlamos elnökünk jó példa: Jackson, Lincoln, FDR és Reagan is. A lehetséges veszélyeket (még ha polgárháborúról volt is szó) mindig vállalták, ha biztosak lehettek céljuk fontosságában.

A veszélyek alábecsülésének kockázata. Az er?s vezetés közelsem összeférhetetlen a gondossággal. A gesztusok nem mindig jelentik a legbölcsebb döntést. „Amikor Churchillnek igaza van, akkor igaza van” – mondta egyszer közeli barátja, F. E. Smith. „De amikor nincs igaza, akkor az Isten óvjon minket” – tette hozzá.

Ismerjük a részleteket. „Én egy zsongl?r vagyok” – vallotta magáról FDR. „Sohasem hagyom, hogy a bal kezem ne tudja, mit csinál a jobb” – állította. Ez többet jelentett puszta machiavellizmusnál. Beosztottjai azért emlékeznek rá különösen bürokratikus elnökként, mert sohasem hagyta, hogy valamilyen információ elkerülje a figyelmét, s a tudta nélkül befolyásolja az eseményeket.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány