Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Új maradiság
The New Orthodoxy
By William Underhill
Newsweek International, February 21, 2005


Románia új miniszterelnöke tisztában van saját prioritásaival. Országa talán képes lesz megküzdeni masszív költségvetési deficitjével, Tariceanu úr azonban ennek érdekében nem holmi fájdalmas áldozat meghozatalát kéri a lakosságtól: inkább adót csökkent. Mindössze 48 órával kormányának hivatalba lépését követ?en már rendelettel igyekezett hatást gyakorolni a következ? év lehet?ségeire. Ennek eredményeképpen a polgárok és a vállalatok egyaránt mindössze egy 16%-os adót kötelesek fizetni.

Mindez csupán egy drága áron vásárolt népszer?ség, vagy valamiféle új ortodoxia? Romániának manapság igen hosszú listát kell teljesítenie mindenféle átalakításokból, amelyeket az európai felzárkózás tesz els?sorban szükségessé a posztkommunista országok számára. A mai folyamatok már jórészt lezajlottak Észtországban (1994), majd Lettországban, Litvániában, Ukrajnában, Oroszországban és Szerbiában. Tavaly Szlovákia vezetett be 19%-os egységes adókulcsot. Az ellenzéki pártok hasonló lépéseket követelnek Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban is. Ám „egész Európában vita folyik a kérdésr?l, ez nem csupán Kelet- Európát érinti” – jegyzi meg Katinka Barysch, a Centre for Europewn Reform (London) kutatója. „Az emberek azt kérdezik: ha a szlovákoknak sikerült ilyen egyszer? és briliáns rendszert felállítaniuk pár pillanat alatt, mi miért ne tehetnénk ugyanezt?” Jó kérdés. Az ún. flat-tax rendszert könny? felállítani, és egyszer? az adminisztrációja is – igazán látványos lépés lehet tehát egy adóügyekben terhes örökséget magáénak tudó ország esetében. Ezenkívül az „adófizetési kedvre” is pozitív hatást gyakorol. Miért érné meg a büntetés kockázata a feketemunkával, amikor (mint Oroszország esetében is) az adóhivatal a bevételeid mindössze 13%-ára tart igényt? Például egy belga vállalkozó esetenként akár 50%-ot is befizet bevételeib?l az államnak, nem kérdés tehát, hogy szlovák kollégája hatalmas el?nyben van hozzá képest.

A klasszikus közgazdaságtan szerint márpedig az alacsony adózási kötelezettség bevezetése legtöbbször az állami bevételek növekedését – nem pedig csökkenését eredményezi. „A módszerünk rendkívül egyszer?” – vallja Urmas Krull, az Észt Reform Párt képvisel?je. „Ha csökkented az adókat, az embereknek több pénze marad költeni és serkenteni a gazdaságot.” Példaként pedig elég szemügyre vennünk, hogyan tették önmagukat újra a gazdasági dinamizmus mintapéldájává a balti államok.

Ám mindez egy mérsékelt vonzerej? csoda lehet csupán. A nyugat-európai pénzügyi gondolkodást tradicionálisan sokkal inkább motiválják szociális szempontok – ezt pedig Kelet-Európa radikális reformerei gyakran elfelejtik. A németek vagy a svédek számára az adózás, ill. adószedés a szociális politika egyik különösen fontos eszköze, a jólét újratermelésének alapvet? záloga. „A flat-tax egy anti-Robin Hood típusú intézkedés” – jelenti ki Palócz Éva, a magyarországi Kopint-Datorg gazdaságkutató intézet munkatársa. Magyarország egyébként éppen egy azon kelet-európai kivételek közül, amelyek nem csatlakoztak a radikális adócsökkentési trendhez. Az ezen országok által fémjelzett szkeptikus platform néhány igen neves közgazdászt is segítségül hívott álláspontjának kialakításához. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik múlt hónapban publikált munkaanyaga szerint az orosz flat-tax politika egy új okokozati problémát sejtet a háttérben. Tény, hogy az állami adóbevételek Oroszországban ugrásszer?en megn?ttek a 2001-ben bevezetett egységesített adórendszer megjelenését követ?en. Azonban mi is a kapcsolat a két esemény között? „Az állam bevételeinek növekedése sokkal inkább a növekv? olajbevételeknek volt köszönhet? ” – állítja a munkaanyag egyik szerz?je, Alexander Klemm.

Ennek ellenére a flat-tax vitája mára Nyugat-Európát is elérte, és a tavalyi évben Németországban komolyan felmerült a kormányzat tanácsadói köreiben e megoldási lehet?ség. Az idén Ausztria vág neki adórendszerének átalakításához, hogy javítsa versenyképességét szomszédaival szemben – hiszen tény, hogy a külföldi beruházóknak semmiféle érdeke nem f?z?dik a Bécsben történ? befektetéshez, ha az onnan mindössze 60 kilométerre fekv? Pozsonyban az osztrák adónak csak a töredékét kell kifizetniük. Egyszóval úgy t?nik, a kapitalizmus eljövetelével ma az új Európa taníthat valamit a réginek.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány