Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Ázsia „hiányzó asszonyai”
The Case of Asia’s ‘Missing Women’
By Robert J. Barro
Business Week, February 28, 2005


1990-ben egy harvardi kollégám, Amartya Sen izgalomba jött egy cikk miatt, amely a New York Review of Booksban jelent meg a kínai, indiai és más ázsiai államokban a n?k körében tapasztalható magas halandósági arányról. Az írás szerint ezekben az országokban százmillióval kevesebb volt a n?, mint amennyinek arányosan lennie kellett volna. A cikk szerint a magas halandóság oka a férfiak és a kormányzat részér?l tapasztalható er?s nemi diszkrimináció. Bár a százmilliós nagyságrend egy, a következ? évben Ansley Coale demográfus részletesebb elemzésében már „csak” hatvanmillióra rúgott, az adatok mégis a diszkrimináció elleni harc egyik jelképévé váltak.

Sokáig a konkrét okok között legtöbben az abortuszokat és az újszülött lánygyermekek megölését emlegették. Ám bizonyos új kutatások más okokat valószín?sítenek. A harvardi közgazdász Emily Oster A Hepatitis B és a hiányzó n?k esete cím? PhD-dolgozatában rámutatott: a biológiai tényez?k számbavétele vezethet el minket a teljes kép megértéséhez.

A nyugati országokban – például az USA-ban – a n?k és a férfiak aránya körülbelül 1,05. Itt a férfiak magasabb halálozási aránya vezet el a n?k és férfiak közötti csökken? arányszámhoz, a lakosság öregedésével párhuzamosan. A teljes társadalmat tekintve a két jelenség semlegesíti egymást, egy 1:1 arány létrejötte felé mutatva. Ezzel szemben Kínában, Indiában és Pakisztánban a 1980 óta a n?-férfi arányszám 1,08 körül alakul. Ez a demográfiai jelenség szinte kizárólag Ázsiára korlátozódik, és a jelenlegi gazdasági fejl?déssel nem mutat kapcsolatot. Fenti szerz?k feltevései szerint az ázsiai magas arányszám kifejezi a férfiak magas halálozási arányát. Ennek megfelel?en kalkulálható a normál arányszámhoz „szükséges” n?k száma is – amely már az egész adott ország kilátásaira hatással van. Márpedig a „szükséges” számú n? és a valós számok között jelent?s különbség tátong.

Ez a folyamat a kutatások szerint már az abortusz elterjedtté válása el?tt megkezd?dött. Az egyik legf?bb okként a kutatások a Hepatitis B vírust (HBV) nevezik meg. Ezekben az országokban a HBVvel fert?zött szül?k tradicionálisan fiúgyermeket szeretnének, és a HBV-vel súlyosan fert?zött területeken (Ázsia, Alaszka és a volt Szovjetunió) a férfi-n? arányszám mindenhol igen magas. Ezenfelül a HBV által súlyosan érintett területekr?l a nyugati országokba érkez? bevándorlók körében is különösen magas az arány. Az ázsiai országok között a HBV-fert?zöttek száma Kínában a legmagasabb, melyet India követ.

A HBV-vakcina elterjedése talán megoldás lehet minderre, és nagyban hozzájárulhat a férfi-n? arányszám egyensúlyba hozásához. Ugyanakkor továbbra is és egyre inkább felértékel?dik majd az ultrahangos technológia terjedése és Kína „egy gyermek” családpolitikája. Itt az 1982-es 1,09-es arányszám 1989-re 1,13-ra, majd 2000-re 1,18-ra növekedett. Összességében a napjainkban megjelen? tanulmányok er?s összefüggést mutatnak ki a biológiai tényez?k, a tradicionális családmodell és a kormányzati politika között, melyek együttesen fejtik ki hatásukat a demográfiai folyamatokra. Az adatok pedig önmagukért beszélnek.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány